Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-43
9fi XLÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. dekre, hanem néha egy évszázadra előre megállapított üzem szerint kezeltetnek. Ott tehát az ellenőrzésnek a lehetősége meg van. De hát odáig akarunk-e menni, méltóságos főrendek, hogy minden ily korlátolt forgalmú birtoknál majd a vetésfordát állapítjuk meg? Pedig a mi az erdőnél az üzemterv, az a gazdaságnál a vetésforda. Csakhogy az üzemtervezet évszázadok múlva, a vetésfordát pedig a változott viszonyokhoz képest gyakran kell változtatni, ha t. i. a gazdaságot nemcsak theoreüce helyesen, hanem ugy akarjuk vinni, hogy az a tulajdonosnak a lehető legnagyobb hasznot nyújtsa a nélkül, hogy a birtok termő erejét is kimerítené. A mezőgazdaság sokkal nagyobb mozgékonyságot kivan napjainkban, semhogy a gazdaság intensivitásának sérelme nélkül azt bizonyos korlátok közé lehetne szorítani. De mig egyrészről meg akarjuk szüntetni a létező korlátokat és azt mondjuk, hogy a nyomásos gazdaságot lehetőleg szűk térre kell szorítani, másrészről új korlátokat akarunk annak szabni. Mert ha elfogadtalik is a törvényjavaslatnak jelen dispositiója, hogy okleveles gazdatiszteket kell alkalmaz: i, azért a gazdálkodás más irányú nem lesz, mint a hogy a tulajdonos e tekintetben intézkedik. Az intensiv gazdálkodásnak több feltétele van: az egyik a kellő tőke, a másik a kellő értelmiség és a harmadik a kellő vállalkozási szellem. Hogy ha ezek közül csak az egyik tényező is hiányzik, akkor a gazdálkodás kellőképen intensiv nem lehet. Ha meg van az értelmiség, de nincs meg a tőke, a gazdálkodás intensiv nem lehet és a ki mégis igy akarna gazdálkodni, az bizonyára tönkre megy. Ha pedig meg van a tőke, meg van az értelmiség, de nincs meg a vállalkozási szellem, ismét hiábavaló a másik kettő. Már most azt törvényben vagy rendeletben decretálni nem lehet, hogy ezen korlátolt forgalmú birtokosoknak kellő tőkéjök és kellő vállalkozási szellemök legyen. És ha meg is volna ez a kettő és hiányzik a harmadik, az illető birtokos mégis csak more patrio fog tovább gazdálkodni. De ha nem forgott volna is fenn ok arra nézve, hogy ezen szakaszt ne fogadjam el, azok után, a miket a földmívelésügyi minister ur ő j excellentiája előadott, hogy t. L, ha nincs is a törvénynek sanctiója, lehet azt rendeletileg pótolni, ez már maga elegendő ok volna arra, hogy a szakaszt most már azért se fogadjam el. (Derültség.) Méltóztatnak tudni, hogy mily bajok származnak abból, ha valamely törvény sanctiőva! felruházva nincsen és azt rendeleti utón ruházzuk fel sanctióval. Nem mondom, hogy mindig ugy van, de ennek törvényességét mindig kétségbe lehet vonni. Az ily rendelet örökös bajoknak a forrása. Nem akarom kétségbe vonni, hogy azok, a kik ezt a szakaszt törvénybe akarják igtatni, ezt a legjobb intentióval teszik, de nem hiszem, hogy czélt érnének. Nem hiszem, hogy az által, ha ezen intézkedést a törvénybe igtatjuk, akár azt a czélt mozdítjuk elő, hogy több fiatal ember fog a mezőgazdasági pályára lépni, akár azt, hogy tübben fognak okleveles gazdatisztet alkalmazni. Én meg vagyok győződve, hogy amúgy is napról-napra terjedni fog az országban az a meggyőződés, hogy magánbirtokokon is okleveles gazdatisztek alkalmaztassanak, különösen ha látják, hogy ott, a hol okleveles gazdatisztek vannak alkalmazva, ott a gazdaság nemcsak külsőleg szebb, hanem jövedelmezőbb is. Mindezeknél fogva figyelemmel azokra is, a miket Majthényi b. ő nagyméltósága ezen szakasz kihagyására nézve felhozott, magam is kérem, hogy a bizottság javaslatához képest a 16. §. a törvényjavaslatból hagyassák ki. (Helyeslés.) Elnök : Szólani senki sem kívánván, következik a szavazás. A házszabályok 57. §-a szerint, ha valamely törvényjavaslathoz módosítás adatik be, az a módositvány bocsáttatik szavazás a'á, a mely az eredeti szövegtől legtávolabb áll. Legtávolabb áll az eredeti szövegtől a bizottság javaslata, t. i. hogy a 16. §. kihagyassék. Felteszem tehát a kérdést, hogy azok a méltóságos urak, a kik a szakaszt kihagyatni kivánják, méltóztassanak feiállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt kihagyatni kívánja és ennélfogva Dessewffy Aurél gr. ő méltóságának indítványa önmagától elesik. Kimondom tehát határozatképen, hogy a