Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-26

XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. m liézve, hogy az igazságszolgáltatás rendes folyamatát feltartóztatni nem kívánom; azonban mindenkor megnézzük egyszersmind azt, hogy micsoda alapon kéretik a mentelmi jognak a felfüggesztése és megkívánjuk azt, hogy azon meggyőződésre juthassunk, hogy e felfüggesztés oly tényállás alapján kéretik, melyből a főrendiház legalább is azon véleményt merítheti, hogy itt a panasznak valóságos alapja van és hogy az nem csak egyoldalú ténykedésen alapszik, a mely esetleg zaklatás jellegével bír. Már most a panaszló egyéniségét mérlegelni természetesen lehetetlen; de igenis, azokat az indokokat, azokat a mellékleteket figyelembe kell venni, a melyeken a panasz alapszik; mert ha fel akarnók függeszteni a mentelmi jogot csak azért, mert valaki egy főrendiházi tag ellen oly cselekmény miatt emel panaszt, a mely a büntető törvényben megrovatik, akkor feltétlenül minden esetben fel kellene függeszteni a mentelmi jogot. A bizottságnak kötelessége betekinteni az aktákba és ha azokban más indokot a felfüggesztésre nem talál, mint csupán azt, hogy panasz emeltetett, nézetem szerint a mentelmi jog felfüggesztése el nem rendelhető. E kérdésben a nagyméltóságú főrendiház is mindenkor ugyanezen álláspontot foglalta el és könnyű volna reámutatni azon esetekre, melyekben épen azért nem függesztetett fel a mentelmi jog, mert a beadott ögydarabokból nem lehetett az iránt meggyőződést meríteni, hogy itt n^m tisztán zaklatás fordul-e elő. Ez. az álláspontja a mentelmi bizottság javasiatának is, mert a bizottság azt mondja, hogy a panasz bebizonyítására a tényálladék igazolására vonatkozólag egyéb előtte nem fekszik, mint pusztán a panaszló félnek, áílitása. így állván a dolog, azt hiszem, a jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztésének helye nincs, csatlakozom tehát a mentelmi bizottság javaslatához és azt a főrendiház által elfogadtatni óhajtom. Gyulai Pál jegyző: Rudnyánszky József báró! Rudnyánszky József b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Miután a mentelmi bizottságban én voltam az, a ki e tárgyat előadtam és a kinek javaslatára határozatba ment az, a mi most előttünk fekszik, méltóztassanak megengedni, hogy a kérdés tisztázására egy pár szót én is szólhassak. (Halljuk! Halljuk !) A mi a bizottság álláspontját illeti, az jelezve van a jelentésben Nevezetesen a bizottság azt hozza javaslatba, hogy a főrendiház egyáltalán a mentelmi jog felfüggesztése kérdésében ne nyilatkozzék. Ne nyilatkozzék ezúttal azért, mert a mentelmi jog felfüggesztését kérvényező bírósági felterjesztés kellően nincs előkészítve és igy a főrendiház nincs abban a helyzetben, hogy határozhasson a mentelmi jog kérdésében. Tökéletesen áll az, a mit ő nagyméltósága Szabó Miklós felhozott, hogy ha a büntető-törvénykönyv értelmében üldözendő bűncselekmény fordul elő és nem forog fenn politikai zaklatás esete, az az álláspont, hogy a mentelmi jog felfüggesztessék. Igen, de jelenleg nem a körül forog a kérdés, hanem a körül, hogy valakinek egyoldalú állításával szemben opportunus-e rögtön arra a térre lépni, hogy a mentelmi jog mindjárt felfüggesztessék. Én veszélyesnek és nagy könnyelműségnek tartanám a főrendiház részéről, hogy minden meggyőző indokolás nélkül határozzon ily fontos kérdésben. A mérvadó praxis ezelőtt is az volt, hogy midőn a bíróság ily tárgyban megkeresést intéz, legalább plausibilissé volt téve, hogy ilyen bűncselekmény elkövettetett-e vagy nem. A jelen esetben ez nem forog fenn, hanem a panaszos egyszerűen állítja a gróffal szemben, hogy a gróf személyei szabadság megsértését, továbbá becsületsértést követett el vele szemben és hivatkozik tanukra. Ezek azonban nem hallgattattak ki, bár beidéztettek a bíróság által. Megidéztetett a nevezett gróf is és hivatkozott mentelmi jogára egy beadványban, melyben szórói-szóra a következők foglaltatnak (olvassa): »Fruttiger Frigyes volt gazdatisztem ellen én hűtlen kezelés, sikkasztás és csalás miatt feljelentést tevén, ő ugy látszik, mint egy kényszerű megbékéltetés okából, ellenem becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett,« és épen erre való tekintettel hivatkozik mentelmi jogára és kéri, hogy az a további fejleményekig ne függesztessék fel. Ezt én teljesen méltányos kérésnek tartom. Egyébként az eljárás a dologban követ-