Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-25

XXVfORSAÁÖOS ÜLÉS. U mert mások is teljes jogosultsággal elmond hatnák ez alkalommal nézeteiket és így az ez irányban folytatolt discussio azon nézetet vagy meggyőződést kelthetné, hogy ime a főrendiház a millenniumról igy meg igy gondolkodik és a ministernek ezen meg ezen irányban, ezen meg ezen itt jelzett intézkedéseknek életbeléptetését ajánlja, holott lehetnek más irányok, más né? zetek, más intézkedések, melyeket mások ajánlanának, de a melyeket mások nem pártolnak, Ugy hiszem, lesz idő ezen kérdések megbeszélésére ezen főrendiházban is, mert hiszen a ministerelnök ur a millenniumra vonatkozólag javaslatot szándékozik a ház elé terjeszteni és akkor fogjuk e kérdést megfontolhatni és a ministerelnök ur előterjesztését helyeselhetni vagy nem helyeselni, azt részleteiben talán tökélete siteni, nézeteinket vele megismertetni és ezen főrendiházi körökben is ezeú kérdés eligazításához hozzájárulhatni. Valóban lehetetlen is mindazt a sok kérdést itt megfontolva meghányni és erre nézve állást foglalni azokkal szemben. melyek részint t. barátom, Keglevich István gr., részint más elöt'em szólók által hozattak fel. Az iparmúzeum, a nemzeti színház, az operaház, a körút, a város policialis viszonyai mind oly kérdések, a melyeknek megi)élése beható tanulmányozást igényel és én azok helyességéről vagy nem helyességéről, a melyek e részben felhozattak, magamnak ez alkalommal határozott véleményt alkolni nem vagyok képes s még kevésbbé vagyok azon helyzetben, hogy azokhoz akár hallgatásom, akár szónoklatom által hozzájárulhassak, vagy hogy azokat elvben visszautasítsam. De van még egy megjegyzésem, méltóságos főrendek, melyet ez alkalommal elhallgatnom lehetetlen. Szép, helyes és mindenesetre épületes, ha egy bizonyos ünnepélyes alkalommal a nemzet megemlékezik arról, hogy mennyi jóban részesült, mennyit élvezett a lefolyt századok alatt az isteni gondviselés kegyelméből, mennyi hálával adózhalik azoknak, a kik ezen földi javak megszerzéséhez hozzájárultak : ha megemlékezik arról, hogy ezt az isteni bölcseség és gondviselés kegyességén túl, nagyrészt önmagának, mérsékletének, bölcseségének, a viszonyokkal való megalkuvásának köszönheti; ha megemlékszik ezen örvendetes napon arról, hogy egy monarchieus államban mekkora hálával tartozik az uralkodóháznak. hogy milyen hathatós tényezője a nemzeti jólétnek, a nemzettel együttérző, a nemzet valódi j.svát előmozditani soha meg nem szűnő, azon kegyesen és dicsőén uralkodó fejedelem, ki a nemzetet alkotmányos jogainak azon széles körben való élvezetébe vezette be, a melynek jelenlegi virágzásunkat nagyrészben köszönhetjük. (Élénk helyeslés.) Ezen irányban és ezen szellemben, az alkotmányos kiegyezésben való megnyugvásban, az ország javára közreműködő nagy tényezők iránti ezen hálás szellemben, nem pedig az utópicus és chauvinisticus iránynak 1892-ben már megkezdett és 1896-ig folyton fokozódó hangoztatásában vélem én, Magyarország iránt lankadatlan ragaszkodással viseltető honpolgár, e nemzet javára, üdvére s jövőjének biztosítására a mik lennaris ünnepélyt előkészítendőnek és megülendőnek. (Helyeslés.) Ez azon irány, a mely leginkább szem előtt tartandó, a melyet a méltóságos főrendeknek nagyrésze bizonyára ezen alkalommal is szive és lelke legmélyében táplál, s a melyben én elfogadom a 1 örvényjavaslatot. (Élénk helyeslés.) Lukács Béla kereskedelmi minister: Méltóságos főrendek ! Midőn az imént hallott felszólalásokra reflectálni kivánok, szoritkozn i fogok a bemutatott törvényjavaslatra és nem terjeszkedem ki azon sok mindenféle kérdésre, melyek a magyar állam repraesentatiójától kezdve többnemü adónak eltörléséig felhozattak. Ez idő szerint, a mint gr. Zichy Nándor ö nagyméltósága megjegyezte, egy megjelölt alap áll előttünk, a mennyiben az 1892 : IIt.-cz. már elrendelte egy nemzeti kiállítás rendezését. A kormány kötelességének tartotta a törvény végrehajtása érdekében megtenni a szükséges előtanulmányokat, előkészületeket és ezek eredményeként létesült ezen törvényjavaslat, mely a méltóságos főrendek asztalán fekszik. Több észrevételt hoztak fel első sorban a törvényjavaslat pénzügyi részére nézve gr. Keglevich: István' ö méltósága a financiális alapot,