Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-25

54 XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. ennek daczára sem mondom, hogy ne ttnnepeljük meg a millenniumot kiállítással is, mert tudom, hogy korunkban a kiállítás a legkedveltebb látványosságok egyike, melynek kétségkívül meg van azon haszna is, hogy a műiparra fejiesztőleg hat és a műipari ízlést előbbre viszi. Tehát rendezzünk kiállítást. Tegyük a millennium alkalmából, de rendezzük azt leheiőleg a társadalmi erők közreműködésével, hogy az az államnak minél kevesebbjébe kerüljön. Méltóságos főrendek ! Tekintettel az előrehaladott időre, röviden adtam elő nézeteimet arra nézve, hogy mi képen gondolnám én hazánk fennállásának ezer éves évfordulóját megüunepíendőnek. Nem ellenzem, hogy az ünnepélyességek sorába egy. országos kiállítás rendezése is felvétessék, átalánosságban tehát én is elfogadnám ezt a törvényjavaslatot. Most azonban még sem fogadom azt el, mert szerintem sok kai helyesebb volna először egy egységes programmot megállapítani s mig az nincsen megállapítva, a leghelyesebb: volna ezen törvényjavaslat tárgyalásába kde nem bocsátkozni,, hanem az a fölött való tanácskozást elhalasztani. Egyébiránt tudom, hogy ez cs.akegyéni nézetem. Bánffy György gr, jegyző: Zichy Nándor gr.! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem fölszólaltak eszme - menetét két irányban kívánom követni: az egyik, a szőnyegen lévő törvényjavaslatra vonatkozik; a másik pedig azon eszmelánczola toki a, indítványokra és nézetekre, a melyek azzal kapcsolatosan és a millennium czíme alatt adattak elénk. Magát e törvényjavaslatot illetőleg én bizonyos nyomatékot fektetek arra, hogy azon nézet, melyet t. barátom, Keglevich István gróf urő méltósága kifejezett s a mely abban culminál, hogy az állami hozzájárulás mértéke és a költségelőirányzat elégtelen, a minister ur által el ne sajátíttassák, mert hiszen ezen törvényjavaslatnak alapja és érdeme az, hogy ezen költség-előirányzattal foglalkozik és az államnak hozzájárulását körvonalozza. Nekünk tehát mint törvényhozóknak és kivált pedig mint ezen főrendiház tagjainak, egyik elháríthatatlan kötelességünk, hogy midőn jót és üdvöset akarunk a közérdekben tenni, akkor egy lényeges fényezőről: a pénzről, ,az adózók megterheltetéséről és az egészséges financiális állapot lényegéről, RZ egyensúlyról meg ne feledkezzünk.. (Helyeslés.) Es habár ezen nagy kérdések ilyen egyes magokban mindig figyelemre méltó kisebb összegek megszavazása által nem is alteráltatnak, lényegileg mégis az egész költség-előirányzat és a financiális helyzet, az ily tényezők egész sorozatából alakul összeg Es' volt idő, midőn magunkba szállva, szemrehányásokat kellett tennünk magunknak a törvényhozás köréhen, hogy a nemzeti jólét előmozdítása érdekében hozott törvények és intézkedések megalkotásakor a financiális helyzetre és az adóképességre nem voltunk elég figyelemmel és talán nagyobb kárt okoztunk, mint hasznot, midőn erre -nem figyelve, csakis az idealismus által elragadtatva szavaztunk meg olyan intézkedéseket is,, a melyek azután csak kétszeres, háromszoros áldozattal voltak helyrehozhatók. (Helyeslés.) Egyébiránt annak fentartása mellett, hogy ennek pénzügyi alapja helyes és jól van megfontolva, megengedve mindig, hogy kisebb öszszegekkel egy előirányzatban törődni nem lehet, ezen törvényjavaslatot elfogadom annál is inkább, mert e részben már ugyszólva kötött az irányzatunk, mert hiszen az országos nemzeti kiállítás elvben már elhatároztatott s mert most csak arról van szó, hogy ez később foglaljon helyet, a mit én indokoltnak tartok. Észrevételem tehát e részben nincs. Igen nagy rokonszenvvel hallottam azokat, mik a millennium czíme alatt elmondattak. Némelyekre nézve volnának igen nyomatékos észrevételeim is; én azonban mindezekkel csakis átalános elvi szempontokból kívánok foglalkozni. Nem is szólnék ezekhez, ha csak arra kényszerítve nem érezném magamat, még pedig azért, mert nem tartom helyesnek, hogy egy átalános és mégis sokat felölelő discussió induljon meg e kérdés felett, mely nincs a napirenden. Ezen discussió az egyéni nézeteknek, a szónokok nézeteinek hű képe lehet ugyan, de ily körülmények között a ház nézetének kifejezése semmi körülmények között sem lehet, mert a ház nincs.ezen kérdésről tájékozva és