Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-17

ibXvU ÓBS2Á60S ÖLÉS. A második kérdés az átalánosan kötelező j polgári házasság kérdése. A polgári hatalom katholikus házasságot nem köthet, a házasság szentség és azt polgári hatalom nem osztogathatja. Viszont a katholikus házasságtól az állam elismerését megvonni és azt az állam által megállapítandó, talán más feltételekhez kötni: ez a katholikus álláspontnak és a katholicismusnak Magyarországon létező jogos igényeinek félremagyarázása, megtámadása. Én azt hiszem, hogy ez nem jó politika és részemről ugy érzem, hogy az hitemnek megtámadása és ezen álláspont miatt szintén megvonom bizalmamat a kormánytól. Méltóztassanak megnyugodni, az én bizalmamnak megvonása és az én egyéni álláspontom nem sokat változtatnak a dolgon, hnnem merem mondani, hogy a minister urak nem igazán informálták ö Felségét, ha azt mondották neki, hogy Magyarország népe egy ily törvén)t kivan. Méltóztassanak új választás útján megkérdezni a nemzetet és meg fogják látni, hogy másként fog nyilatkozni. De különben is az emberi dolgok folyama nem oly egyszerű, mint az a koczka, mely a választási urnába dobatik. Az emberek lelke, igaz meggyőződése és hite sokkal állandóbb valami, hogy sem azon egy párt, egy képviselőházi szavazat, vagy pedig egy törvény változtathatna. Mig a nagyméltóságú ministerium minden objectiv kérdésben, minden tisztán politikai és polgári kérdésben mindazon előzékenységre számithat részemről, melyet e kérdések megítélése a törvényhozásnak ebben a házában igényelhet, addig a hit és katholieismus kérdésében, mint átalában minden bizalmi kérdésben, részemről minden kitelhető módon ellenzésre fog találni. Szápáry Géza gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Meg vagyok győződve

j hogy ez a ház támogatni fogja az új ministeriumot mindabban, a mi igazán szabadelvű; de arról is meg vagyok győződve, hogy ha ez a kormány ismét lelkiismereti kényszert akar űzni, zsandár-segédlettel — és erre nézve, megvallom, aggodalmaim vannak — a mint űzött az előbbeni és a jelenlegi cultusminister alatt, akkor ez a ház a szabadelvűségnek ezt a felfogását pártolni és támogatni nem fogja. Esterházy Miklós Móricz gr.: Nagy méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Ha most a méltóságos főrendek figyelmét rövid pillanatra igénybe venni bátorkodom, teszem ezt azon körülményből kifolyólag, a melyre Zichy Nándor gróf ő nagyméltósága utalt beszédében, mely szerint ezen főrendi házban tömör párt a szó szoros értelmében nincsen és hogy itt valamennyien csak a saját meggyőződésünkből és lelkiismeretünkből kifolyólag vagyunk hivatva megbírálni a helyzetet. És habár én korántsem rendelkezem azzal a politikai múlttal, a melylyel Zichy Nándor gr. és Szápáry Géza gr. ő nagyméltóságaik rendelkeznek, mégis kötelességemnek tartom nézetemnek kifejezést adni és teszem ezt a méltóságos főrendek engedelmével szintúgy, mint a t. ministerel uök ur ő nagyméltósága a kormány programmját kifejteni méltóztatott, csak vázlatosan és nagy vonásokban. Én a kormányt támogatni fogom minden olyan javaslatnál, a melyekben látom azt az irányt, hogy az a nemzet előrehaladását és a magyar állam consolidálását biztosítja. De mh'thogy a t. ministerelnök ur abból indult ki, hogy szabadelvű irányban fogja programmját folytatni, bátorkodom a t. kormányhoz azt a kérdést intézni, hogyan értelmezi ezt a szabadelvüséget? Én Magyarország hagyományos demokraticus közintézményeiben, Magyarország alkotmányában elég biztosítékot találok arra nézve, hogy ne kelljen olyan, az én véleményem szerint üres jelszavak után futni, a melyek a közvéleményt, legalább véleményem szerint helytelen irányba terelnék. A t. ministerelnök ur beszédében nagy súlyt fektetett az egyházpolitikai intézkedésekre és javaslatokra. Nem ismerjük a javaslatokat; irányukat azonban megbírálhatjuk a t. ministerelnök ur szavai alapján és itt mindjárt engedjék meg, hogy kijelentsem, hogy én támogatásomat ebben az irányban a kormánytól megvonom. Nem fogom támogatni a t. kormányt, valahányszor azon ürügy alatt, hogy a vallás terén a békét fentartani igyekszik, oly térre lép és oly működéstől fosztja meg a különböző vallásfelekezetek közegeit, melyet folytatni hivatva vannak. A polgári anyakönyvvezetést sem fogadom el azért, mert nem értem teljesen a minister ur