Főrendiházi napló, 1887. IV. kötet • 1890. október 1–1891. augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-64

50 LXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. melyek tulajdonképen nem is állanak szoros összefüggésben e törvényjavaslattal. Először is felemiitette azon kérvények sorsát, a melyek az 1868 : LIII. törvényczikk megváltoztatása érdekében e méltóságos házhoz érkeztek. Erre vonatkozólag csak azt kell constatálnom, hogy e kérvények tárgyalását a kormány a maga részérő] nem késleltette. Hogy miért nem tárgyaltattak azok eddig, annak felvilágosítása és megmagyarázása — gondolom — nem tartozik a mai napirendre és nem is szükséges, minthogy a kérvények tartalma sem tárgyi, sem okozati összefüggésben a kisdedóvásról szóló törvényjavaslattal nincs. A nagyméltóságú gróf felemiitette továbbá a hírlapoknak azon közlését is, a mely szerint már előre el van döntve, hogy mi fog történni azon módositványokkal, a melyek a részletes tárgyalás folyamán a méltóságos főrendek elé fognak terjesztetni. Ezen közlést a hírlapokban én is olvastam. E közlemény azonban nem imputálható a kormánynak, legkevésbé imputálható pedig nekem, mórt hisz, ha olyan módositványok tétetnek, a melyek meggyőződésemmel megférnek, semminemű hírlapi közlés a világon nem fog engem megakadályozni abban, hogy a módositványhoz hozzájáruljak. Ha pedig ezek a módositványok meggyőződésemnek nem felelnek meg, akkor is tisztán csak meggyőződésem szerint fogok eljárni. (Helyeslés.) A nagyméltóságú gróf ur szóba hozta a vallás-erkölcsi irányt is, a mely szerinte a törvényjavaslatban nem nyer teljes és kielégítő érvényesülést. E tekintetben egészen őszintén és minden tartózkodás nélkül kénytelen vagyok kijelenteni, hogy köztem és a nagyméltóságú gróf ur közt egy elvi differentia forog fenn. A nagyméltóságú gróf ur ugyanis, a mint előadásából kivettem, abban a nézetben van, hogy a 3—5 éves gyermekben a vallás-erkölcsi irányt csak akkor lehet biztosítani, hogyha az a felekezeti felfogással össze van kötve; én ellenben, méltóságos főrendek, azt hiszem, hogy a 3—5 éves gyermekekben a felekezeti iránynak nevelése nem szükséges, (Helyeslés) nem is kívánatos, (Helyeslés) sőt nem is lehetséges; (Helyeslés) mert a kisdedek ebben a korban a felekezeti különbségeket felfogni nem képesek. (Helyeslés.) Ezen felfogásból indulva ki, a vallás-erkölcsi irány biztosítására a törvényjavaslatba fölvettem a fohászszerű imát, a mely egyik felekezeti felfogásba sem ütközik és lehetőleg kerüli mindazt, a mi a 3—5 évts gyermeket felekezeti irányban terelhetné. Hiszen későbben, ha az a gyermek az elemi iskolába kerül, a hol a hit- és vallástant is tanulja, önmagától előtérbe tolul a felekezeti irány. Az első időkben természetesen azt ott sem érti meg és ott sem fogja fel a gyermek; de lassankint belevezetik, mig saját felekezetének buzgó hívévé válik. A kisdedóvodában szerintem annak egyátalában nem lehet helye. Ezek után, méltóságos főrendek, nem marad egyéb bátra, mint hogy a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadásra ajánljam, fentartva magamnak, hogy ha a részleteknél módositványok terjesztetnének elő, azokkal szemben álláspontomat tisztán és világosan előadhassam. (Elénk helyeslés.) Mihályi Victor, lugosi görögkatholikus püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az 1879: XV1I1. törvényczikk tárgyalása alkalmával volt szerencsém constatálni, hogy Magyarország törvényhozása eddigelé tiszteletben tartotta az emteri jogok egyik legszentebbikét: a szülők szabadságát, gyermekeik elemi oktatásának ilyen, vagy amolyan gyakorlatára nézve, nehogy a szülők valamiképen gátoltassanak gyermekeik nevelésében, saját erkölcsi és szellemi tulajdonaik átültetésében, nehogy a szülők gátoltassanak mintegy reprodukálni kisdedeikben, az Úristen dicsőítésére ama szellemi tulajdonokat, melyeket magok a szülők is örököltek. Miután az a törvényjavaslat akkorában törvényerőre emeltetett, a t. közoktatásügyi kormány ezzel egy új népnevelési aerat inaugurált, mely a családi kötelékek felbontására irányuló spártai nevelésnek egyengeti az útját. A jelen törvényjavaslat csak egy második stádium ezen a lejtőn és ha minden jel nem csal, csakhamar kiábránduland az, a ki elhiteti magával, hogy a magas kormány közoktatási rendszerének keretében a kisdedóvásról szóló törvényjavas-