Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.
Ülésnapok - 1887-44
XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23 mára vannak az út szélére ültetett fák. A hol azonban nincsenek ily [utak, ott én is kérem a fák meghagyását. Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Legyen szabad pár szót szólanom a kérdéshez. (Halljuk! Halljuk!) Én arra nézve, hogy némely homokos vidéken, a hol mű-út nincs, a sűrűbb faültetés meghagyassák, egyetértek ő nagyméltóságával; de bocsánatot kérek, az az egész ügy nem a 134., hanem a 133. §-hoz tartozik, a melyen a méltóságos főrendek már túlvannak. Én azonban erre vonatkozólag azt tartom, hogy ott, a hol az út sűrűbb beültetésének kiirtásáról van szó, a mint kimondatott, ezt. a viszonyokhoz képest korlátozni vagy mellőzni is szabad. Azt hiszem tehát, hogy ilyen helyeken ezen szakasz értelmében meghagyhatok azon sűrű ültetések, a mi hogy megtörténjék, magam részéről is szükségesnek tartom; de ismétlem hogy ez, nézetem szerint, a 133. §. intézkedései értelmében is lehetséges. Ezen szempontból kérem a 134. §. elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak-e a méltóságos főren dek a szakaszt változatlanul elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a sza kasz elfogadtatik. Gáll József jegyző (olvassa a 135—159. §-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 160. §-t.) Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf; Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én, a ki már sok módositványt adtam be az életben, arra a tapasztalásra jutottam, hogy a módositványok fölött egy nagy igazság őrködik és ez maga az élet. Sok módositvány vettetik el; de ha az élet utóbb annak szükségét igazolja, az, a kinek módositványa elejtetett, legalább azzal vigasztalódhatik, hogy kötelességét teljesítette. Ennek tudata bir engem arra, hogy a méltóságos főrendek kegyes figyelmét most újólag igénybe vegyem. Ez a szakasz ugyanis arról intézkedik, hogy ott, a hol tényleg bérleti viszonyok léteznek, miként alkalmaztassák ez a törvény? A felvelett kérdést akként oldja meg, hogy azt mondja: az adót a tulajdonos köteles fizetni; azonban a tényleg létező bérletekben a bérlő ezen újabb adóból annyit lesz neki köteles visszatéríteni, a mennyi az ő összes közmunkakötelezettsége a megyében fennálló kulcs szerint megváltandó volna. Ha azonban csekélyebb a közmunka-százalék, akkor ezen különbözet a bérlőnek lesz haszna; ha több, akkor a tulaj donosnak lesz terhe. Itt tehát már maga az a körülmény is felébreszti figyelmünket, hogyha haszon háramlik valakire, az mindenesetre a bérlőé, de a terhet mindenesetre mindig a tulajdonos viseli. De mikép áll voltakép a dolog ? Már az átalános tárgyalás alkalmával voltam bátor jelezni s ezt itt részletesebbe.i leszek bátor előadni, hogy a birtokos annál nagyobb mértékben fog a közteher által ezen törvény következtében érintetni,minél nagyobb a birtoka, mert mindazok a számitások, melyek itt alapul vétettek, nem vergálják a kérdést és nem illustrálják a közép és nagybirtokosoknak egymáshoz való viszonyát. Hogyan áll az életben a dolog? Ugy, hogy akár kézi, akár igavonó munka vétetik is, e czímen a közép és és nagybirtokon, kimondhatatlanul sokkal kevesebb teher van. mint a kisbirtokon, a volt úrbéres és paraszt vagy a zsellér községeken. Egy átalános és minden gazda előtt ismeretes számításra hivatkozom. Nálunk 100 holdra körülbelül 4 igavonó marhát számítanak; de igen sok helyütt kevesebbet vesznek. A féltelken, sőt a negyed telken is van azonban ennyi, minélfogva az igavonó erőből és kézi munkából kimondhatatlanul több van a kisbirtokokon, mint a nagybirtokokon. És ha e mellett azt látjuk, hogy a közrnunkateher az új pótadóban 10% lesz; akkor a kisbirtokokra nem 10, hanem 20 vagy 30°/o fog kivettetni, így tehát a legtöbb esetben a százalék több lesz, mint az eddigi közmunka-kötelezettség és a közmunka-kötelezettségnek a megyei kulcs szerinti megváltása. De, méltóságos főrendek, mi voltaképen a mezei birtokra nézve a törvényezen intézkedése ?
