Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.

Ülésnapok - 1887-44

u XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. Nem egyéb, mint a mostani munkakötelezettség más alakban való kirovása. A különbség csak az, hogy az adószázalék lép a közmunkakötelezettség helyébe. Mit kell itt a kérdések megoldása érdekében tenni? Semmi egyebet mint azt kimondani, hogy a közmunka-kötelezettség helyébe lép a százalék és hogy ezt az köteles fizetni, a ki a közmunkát köteles szolgáltatni, a többiben pedig a bérleti szerződés vagy az usualis viszony határoz. Mi voltaképen a bérlet ? A bérlet a föld hozamának megtérítése fejében a föld gazdasági hasznosításának átengedése a bérlőnek. Mit czéloz e törvény? Azt, hogy a közlekedési ügy megfelelőbb ellátása útján e föld hasznosítása is jövedelmezőbbé váljék. Mindazt, a mit a föld jővedelmeztetése érdekében tenni kell, nagyban és egészben úgyszólván az üzemhez szászámitjuk és ez mindenesetre annak javára fog válni, a ki a jövedelmeket élvezni fogja, tehát a bérlőnek és nem a bérbeadónak, kinek nagyobb jövedelme semmi esetre sem lesz. E szempontból tehát e §-t tüzetes kritika tárgyává óhajtom tenni. Szükséges-e kimondani azt, hogy a tulaj donos köteles az adószázalékot fizetni ? Hiszen minden adó úgyis az átalános adóztatás törvényes elvei szerint a föld tulajdonosát terheli és ha az másképen be nem szedhető, a birtokoson és a földön fog megvétetni. Az adószázalék fizetését tehát a tulajdonosokra kimondani nem szűk séges. De lehet az az eset, hogy kívánatos egy provisio az ügynek gyorsabb és egyszerűbb eligazítása érdekében, de az igazság érdekében voltaképen nem szükséges e provisio; mert az igazság igen egyszerűen a szerződésben és a gyakorlatban leli megoldását és ezek alapján lehetséges, hogy ez a törvény vagy a bérlőre vagy a tulajdonosra nézve sérelmes. Én tehát olyan megoldást óhajtanék, mely egyikre nézve sem lehet sérelmes és ez az, ha kimondjuk, hogy a százalék a közmunka helyébe áll és hogy ezt az tartozik fizetni, illetőleg megtéríteni — mert hiszen nem adókötelezettségről van szó — a ki közmunkát volt köteles szolgáltatni. De vegyük ez intézkedést s kérdezzük vájjon kimeriti-e a gyakorlati eseteket? Sehogy sem. A legtöbb bérlet miből keletkezik? Abból, hogy a tulajdonos földjének nem képes a szükséges instructiót megadni s ennélfogva azt nem azon művelési ágakban és nem úgy jövedelmezteti, a melyekben és a hogy az czélszerü volna, s azért adja a bérlőnek, hogy ez az üzemtőkét a földtőkéhez járultassa s ezt jövedelmezőbbé tegye. Fel kell tehát tennem azt, hogy az instruetio a bérbeadó kezében, a mint azt a gyakorlati élet is mutatja, felette gyarló és hiányos s hogy csak a bérlő fogja azt nevelni. Tehát ha én például az idén adtam bérbe jószágomat s úgyszólván hiányos instructióval volt ellátva és azt a bérlő kellően instructionálja, de a hiányos instructio miatt csekély volt az utolsó közmunkakivetés, nekem, a bérbeadónak kell a bérlő helyeit. a közmunkaterhet viselnem. De nem is gyakorlati a javasolt intézkedés ezer meg ezer más tekintetből; mert lehet, hogy az a föld átalában vagy a bérlő által akként van instructionálva, hogy nem is igavonó állatokkal és nem is a birtokon lakók kézi munkájával, hanem napszámosokkal, azaz személyes kézi munkával műveltetett. Hiszen arra a megjegyzésre, hogy kisebb földbirtokon sokkal nagyobb a közmunka-köteles igavonó száma, mint községekben van egy más magyarázat is. A nagybirtok harmadát vagy negyedét bérbeadják, de a közmunkát a községben szolgálják le, a hol talán nincs is közmunkaköteles igavonó. A bérlő ellenben közmunkaköteles erőt állit be, csakhogy az adót helyette a tulajdonos fogja fizetni. Még egymás szempontot is felhozok, A culturalis haladás nem jár mindig azon tényezők szaporításával, melyek után a közmunkát szolgáltatjuk, hanem függ sokszor a termelési ágak szaporításától vagy fogyasztásától, oly culturalis nemek felöleléséről, melyek igényelnek ugyan erőt, de nem élőt, hanem például gőzerőt. Ha már most például épen a bérlet előtti évben a tulajdonos a kézimunka egyharmada helyett például egy gőzekét. állított be; a bérbeadót fogják terhelni, ha a bérlő nem gőzzel, hanem ökrökkel szántat. Ha csakugyan tehernövelésről van sző, a méltányosság a mellett szól, hogy a nagyobb terhet a bérlő és ne a bérbeadó viselje. Itt arról