Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-26

' XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23 mennyire lehető, arról gondoskodni, hogy akkor, midőn ez az állam terheltetése nélkül történhetik, ők a saját területükön befolyó több jövedelemnek egy bizonyos hányadában részesüljenek. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez a községek iránti méltányosságnak és a helyzetnek is teljes mértékben megfelel. Azért, méltóságos főrendek, csakis ez lehetett a főszempont. Mert hiszen, bocsánatot kérek, a műveltség góczpontjai nemcsak azok a községek, a melyek regalejoggal birnak, pedig itt a dolog természeténél fogva csakis azok részesülhetnek a több jövedelemből, a kik bírtak regálét. Mert bármilyen nevezetes községek esnek is a regaletulajdonos községek sorába, azok Magyarország községeinek mégis számszerint egy eltörpülő csekély részét képezik. Ez az, a mit ő méltóságának figyelmébe ajánlani akartam. (Helyeslés.) Most még a legközelebb előttem szólott t. főrendi tag ur által mondottakra van egy pár észrevételem. Ö mindenek előtt tévedni méltóztatott abban, hogy a kormány megállapított egy összeget, a melynél a regalemegváltás többe nem kerülhet s azért óhajtja a hatalmat a kezében megtartani, hogy ha ez többe kerülne, akkor korlátozza. Igen sajnálom, hogy ő méltósága nem méltatta figyelemre ismételten is tett azon nyilatkozatomat — nem itt természetesen, mert itt még nem volt rá alkalmam — hogy azt, vájjon mi kell a regalemegváltásra, egész az utolsó számig biztosan nem lehetett tudni, ha a számítás azon az alapod maradt volna is, melyen legelőször előterjesztetett, de akkor kis különbséggel még tudni lehetett volna; ma azonban, midőn egyfelől a törvényhatósági joggal biró városokért, a mit ugyan meglehetősen ki lehet számítani, de — a mit nem lehet kiszámítani — a rendezett tanácsú városokért, községek és egyes tulajdonosokért is meg kellett engedni az adóalapon való bizonyítást; most azt, hogy mennyi kell, sem más, sem én meg nem mondhatom. így tehát semmiféle megszabott fix-összegről, a melynek keretében meg kell a megváltásnak maradni, szó nincs és a dolog természeténél fogva nem is lehet. Ezen szempont tehát nem vezetett, nem is vezethet, mert különben leghelyesebb lett volna a törvényben proponálni, hogy mondassák ki, hogy a regale kártalanítására rászánt 200 millió forint arányíagosan osztassák fel : de ez nem lett volna megfelelő azon méltányossági szempontnak, melyből ugy ezen törvényjavaslat, mint a törvényhozás másik házának módosítása kiindult. Bocsánatot kérek tehát, az ő okoskodásának alapja e tekintetben hiányzik. A mi azt illeti, hogy az állam ezen esetben tisztán magánjogi személy volna, szemben a magánosokkal, engedelmet kérek, ebben ő méltóságával egyet nem érthetek. Az állam mint tulajdonos, mint magánjogi személy szerepel azon regálékra nézve, a melyeket mint tulajdonos bír, de a midőn az állam azt mondja a regale tulajdonosainak, legyenek azok községek vagy magánosok: azon jog, a melyet ti most gyakoroltok és használtok, a mai időben fenn nem tartható, én azt mellékes rendszabályok által fokonkint, lassankint elszedhetem tőletek, mert ahhoz minden államnak joga van; de én ezt tenni nem akarom, én kártalanítani akarlak benneteket, de nem akarok többet adni, mint a mennyit ér, hogy azután a jövedelmet a maga utján bekapjam ugy, hogy ne kelljen a kártalanítási összeggel az ország millióit sújtani, — már akkor az állam nem magán fél, hanem teljesít egy nagy közjogi állami functiót, a melynél fontosabbaf én képzelni nem tudok. (Helyeslés.) Én épen azért, mert én igy fogom fel az állani helyzetét, azt tartom, hogy nem is lehet követelni, hogy a kártalaniíási eljárás már ezen szempontból más útra tereitessék.- (Helyeslés.) Még egy megjegyzésem van, mert nem szeretnék félreértetni. Már vádoltattam másutt, nem szeretném, ha itt is vádolnának, hogy nem teszem fel az ország bíróságairól, hogy ők az állam érdekét nem fognák megvédeni. Ettől nem tartok, de nézetem szerint oly functiót ruháznánk rajok, a mely, azt hiszem, a dolog természeténél fogva, nem okvetlenül kell, hogy őket terhelje. Másodszor, ha azon elvi szempontoknak akarnánk megfelelni, melyekből ő méltósága kiindult, ez lehetetlen volna máskép, mint minden fokon a rendes