Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-11

XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 73 városoknak alapját képezhették volna. Az egy Szeged nem pótolhatja a tiszai városok hiányát. Azonban nekünk is vannak városaink, a melyek 30 év őta nagyon fejlődtek, pedig a fogyasztási adók alapja 30 év óta nem változott. Ezt irják és ezt olvassuk, tehát remélhető, hogy városaink is a fogyasztási adók jövedelmének bő forrásai lesznek. De méltóztassanak megengedni, hogy egy kissé közelebbről nézzük városaink állapotát. Van 25 törvényhatósági joggal felruházott városunk. Ezek közül ki kell venni Budapestet, a mely oly fejlődésnek indult, a melyre büszkék lehetünk. Budapest lesz a fogyasztási adók jövedelmének egyik bő forrása: csakhogy Budapest nem az ország. A többi törvényhatósági joggal felruházott 24 városban az 1857-iki népszámlálás szerint 600,000, az 1870-iki szerint 690,000 és az 1880-iki szerint 784,000 lakos volt. E 24 városban tehát 23 év alatt a lakosok száma 184,000-rel szaporodott, a mi igen csekély fejlődés a külföldi városokéhoz képest. E szaporodás leginkább Hódmezővásárhelyre, Pécsre, Szegedre, Temesvára és Verseezre esik. A többi városokban a lakosság olyan, mintha megállott volna, a mi a fejlődésnek nem nagy haladását mutatja. Még különösebb az, hogy Fényes Elek, a 48 előtti igen szorgalmas statisztikus, miután a magyar városokról beszélt, tiz magyar várost számlál elő, melyek a lakosságra nézve az első helyet foglalták el, sokkal népesebbek lévén a legtöbb szabad királyi városnál. E városok: Baja, Eger, Gyöngyös, Gyula, Jászberény, Miskolcz, Nagy-Körös, Nyíregyháza, Vácz, Veszprém, csaknem mind tiszta magyar város. Ezekben 1857-ben a lakosság száma 166,000 volt, 1870-ben 182,000, 1880-ban csak 195,000. Tehát ezen 10 előkelő városban 23 év alatt csak 29,000-el szaporodott a lakosság. Mindez azt mutatja, hogy városaink fejlődése nagyon lassan megy ; mutatja, hogy a fogyasztási adóknak városaink nem lehetnek olyan bő jövedelmi forrásai, mint másutt. A mi alkotmányunk nem igen kedvez a városok és a polgári szellem fejlődésének; mégis ez előtt nagyobb hatású volt s igen sok városban önálló polgári szellem fejlődött ki. Most azonban a 25 törvényhatósági joggal FŐRENDI NAPLÓ 1887—92. I. KÖTET. felruházott városon kivül a többi város mind a megye alá van rendelve. Azt hiszem, hogy a törvényhozás, mely ezt rendelte, azon meggyőződésben volt, hogy a városoknak a megyébe való bekebelezése nyomán ezekben a városi szellem fog fejlődni. Ez nem történt. A hatalmasabb legyőzi a gyengébbet. A megyékben uralkodó gavallérosság elfojtja a polgári szellemet és mit tapasztalunk ? Azt, hogy még azon 124 bekebelezett város közül is már 14 lépett vissza és sülyedt nagy községekké alá, nem annyira az értelmiség hiánya miatt, mint azért, hogy nem győzi a költséget. Van még más, nem igen kedvező körülmény. Meg is emiitette egy előttem szólt szónok a vámokat, melyek a búza árát csökkentik, mely főjövedelmi forrás volt. A phylloxera pusztítja szőlőinket. A Tisza-szabályozást pedig méltóztassanak megengedni — országos calamitásnak tartom, a melynek végét nem birom belátni. A phylloxera előbb-utóbb meg fog szűnni, ha el fogta pusztítani a szőlőket és lassanként új szőlőket fognak ültetni. De hogy a Tisza-szabályozás mikor éri végét, azt nem látom be. Ezek igy lévén, azon meggyőződésben vagyok, hogy a fogyasztási adók, melyeket ő nagyméltósága, mint gyógyszert mutatott be, mely a betegséget meg fogja gyógyítani, a bajt nem lesznek képesek gyógyítani s kénytelenek leszünk a diaetán is változtatni. A diaetán, akárminő akadályba ütközzék, változtatni kellene. A mechanika az újabb időben az által éri el győzelmeit, hogy a gépeket egyszerűsiti, minél fogva kisebb erővel rövid idő alatt ugyanazt a munkát állithatni ki, melyet az előtt több erővel és hosszabb idő alatt végeztek. Azt hiszem, az állami kormány is hatalmas, nagyon terjedelmes, complicált gépezet. Vájjon itt lehetetlen volna-e az egyszerűsítés ? Kormányunk már is megmutatta, hogy lehetséges. Szükséges ez utón tovább haiadni és a kormányzatot még inkább egyszerűsíteni. Erre nézve hozhatok fel egyet-mást. Jászberényben például nem tudtak megegyezni, vájjon az italmérési jog bérbeadassék-e, vagy ne és elhatározták az illetők, hogy ez ügyben megyei rendkívüli közgyűlést hívnak egybe. A megyé10