Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-6

VT. ORSZÁGOS ÜLÉS. 27 fizetendő államadő százszorosa* stb.; a többi marad, Ezen módositványom indokolására bátor vagyok a következőket felhozni. A jelentés ki­vált arra fekteti a súlyt és a t. ministerelnök úr ő excellentiájának első nyilatkozata is ki­vált azt hangsúlyozta, hogy miután más ese­tekben ezentúl nem az adó, hanem a tiszta jövedelem után fog számittatni a kirovandó érték, igen természetes és nem egyéb, mint következetes, hogy az illeték egyenértékének kiszabásánál is ugyanazon eljárás követtessék. További indokolásul az hozatik fel, hogy a földadó az 1883-ikitörvényczikk által 26 millió ban szabatván meg, ez magában is leszállítás, így tehát ezen leszállítás következtében az abból eredő megterheltetés amúgy is igen csekélyre devalváltatik. Már előbb is voltam bátor megjegyezni és most újból megjegyzem, hogy szerintem nem áll ezen okoskodás az illeték-egyenértékre nézve. Az illeték-egyenérték, ha azt ugy tekint­jük, a mint jelenleg az adó reá fog rovatni, az egyenes földadónak körülbelül 50%-át teszi. Ha pedig nem az adó után, hanem a tiszta jövedelem után számíttatik az érték, ezen ille­ték újabban mintegy 15 — 16°/o-kal felemeltetik; azt pedig felvenni szerintem csak nem lehet, hogy az adónak 50%-áért minden esetben az illeték-egyenérték elég compensatiót nyújt. Mert azt ugyan senki sem fogja közülünk állítani, hogy az adóköteles fekvőbirtok után illeték czímén az élet közönséges eseményei közt 50%-a fizettetik annak, a mi különben rendes adóként fizettetik. A mi a holt kézen levő ingatlan vagyont illeti, igaz, hogy e tekintetben nem a lakosság egész tömegeit, hanem a kivételes helyzetben levő vagyonokat sújtja. Azoknak megterhelte­tése az eddigi törvények szerint is tetemes volt és meghaladta azon mértéket, a melyet áta­lános adó-philosophiai alapon mint illeték­egyenérték mértékét felvenni lehet; igen jelen­tékenyen, mert az egyenes földadónak körülbelül 507<>-át teszi, ennek pedig mintegy 15%-kal felemelése elenyésző csekélynek nem tekinthető, annál kevésbbé nem, minthogy ezen felemelés nem fokozatosan, egyes esetekben áll be, ha­nem az év végével az egész vagyonra egyszerre szándékoltatik reáhárittatni, a mint hogy ez csakugyan nem is történhetik másképen. De különben is az ez által érdekelt vagyo­nok többnyire magasabb és nemesebb rendel­tetéssel bírnak, és ennek következtében a tör­vényhozás méltányló figyelmére mindenesetre érdemesek. Még csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Az igaz, hogy az egyenes adó kirovása 26 millióban állapíttatott meg; ugy hiszem azonban, hogy épen annak a vagyonnak, mely az illeték-egyenérték által érintetik és neveze­tesen ezen vagyonnak az a része, mely kisebb birtokrészletekből áll, a földadó tekintetében az újabb viszonyok által kedvezőbb helyzetbe nem jutott; mert az többnyire szántóföldből, műve­lés alatt álló földből áll, a melyre nézve az újabb kataszter tudvalevőleg nem könnyebbi­tést, hanem inkább súlyosabb állapotokat idé­zett elő, midőn a kedvezmények az előbb arány­talanul sújtott vagyonokra nézve állottak be. Ezek után nem marad más hátra, mint hogy a méltóságos főrendek és a t. kormány kegyes figyelmét e dologra újból felhívjam és mődositványomat elfogadásra ajánljam. Tisza Kálmán ministerelnök és pénz­Ügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, mél­tóságos főrendek! (Halljuk!) Itt is hivatkoznom kell arra, a mit már az átalános vitánál el­mondottam. Most is csak ismételhetem, hogy mióta ezen adók nálunk egyátalán behozattak, az átruházási illeték vagy egyenérték! illeték mindig egyforma alapon lett beszámítva, és e viszony ezen törvény által nem változott meg, hanem az egyenlő alap most is továbbra fenn­tartatott s így a törvényhozásunk által azóta, hogy e tárgyban törvényeket alkottunk, mindig követett elvet nem a törvényjavaslat, hanem azon módositvány változtatná meg, melyet Zichy Nándor gróf ő méltósága elé terjeszteni méltóztatott. A mi a kataszteri munkálatok hatását illeti, méltóztatnak tudni, hogy az különböző. Hiszen az új kataszternek éppen az volt ren­deltetése, hogy lehetőségig igazságosabb ala­pon vettessék ki az adó és természetes, hogy ennek következménye az lett, hogy némely 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom