Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-6

23 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. területek tiszta jövedelme alacsonyabban vétet­vén fel, az adó ugyanazon százalék szerint is kisebb lett, mig másoké, mivel az összeg az egész országban megtartatott, nagyobb lett. Ezt mindenki tudhatja a maga tapasztalásából. Ez egyformán történik ugy az úgynevezett holt kézi birtokra, mint egyátalában minden más bir­tokra nézve. Ebben itt tehát semmi különbség nincs. Hogy pedig a létezett kiszámítási kul­csot a contingentált földadó összegnek leszállí­tása mindenkire nézve kisebbé tette, az termé­szetes, mert, ha ugyanazon kataszteri tiszta jövedelmekre, melyeket az új kataszter meg­állapított, 29 milliónyi adó vettetett volna ki, a mi a törvényesen contingentált összeg volt és a mely alapon tényleg történt is a kiszá­mítás, — természetes, hogy ugy az, a kinek adója egészben véve leszállittatott, mint az, a kinek adója egészben véve felemeltetett, többet fize­tett volna, mint fizetett, miután az újabb tör­vény által a contingentált összeg 29 millióról 26 millióra leszállittatott. így már kétségtelen, hogy — ha jól emlékszem — az 1883-iki intézkedés, mely midőn a contingentált össze­get leszállította akkor, az átruházási és egyen­érték-illeték kiszámításának alapját meghagyta, azaz a leszállított adónak ugyanannyiszorosa maradt meg, mint eddig. Ezen elnézés által az átruházási s egyenértéki illetékek alapja cson­kittatott. Ezen törvénynek legnagyobb hatálya épen az, hogy ezt állítja helyre; mert a mi azon túl megy, az pl. a földbirtoknál nem 15—16°/o, mint ö méltósága mondta, hanem nem egészen 5%. A többi csak helyreállítása az eredeti alapnak, mely mintegy elnézésből lett a törvényhozás intentiója nélkül megvál­toztatva. Ezek átalában állanak. Ismétlem, különben, hogy a mi az egyen­értéki illetéket illeti, ezen törvényjavaslat ugyanazon princípiumot tartja fenn, melyet minden eddigi törvényünk fentartott, hogy en­nek kiszámítása egyenesen ugyanazon alapon és módon történik, a mint történik átalában az átruházási illeték kiszámítása. A törvény­javaslat ezt az általunk mindig követett elvet tehát fenntartja, mig az ő méltósága által be­nyújtott módosítás azt megváltoztatná. Kérem tehát, méltóztassanak az eredeti szöveget fenn­tartani. (Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Azt hiszem, ő nagy­méltósága nem értett meg engem, méltóztassék tehát nekem megengedni, hogy szavaim értel­mét megmagyarázzam. A ministerelnök ur ő nagyméltósága 5%-ot méltóztatott említeni. Én egyenesen csak azt mondtam, hogy az illeték az egyenes földadónak mintegy 50 százaléka: a mostani kiszámítás szerint 14 és egy tört­százalék az adó-contingentálás mellett; a ka­taszteri jövedelem alapján való kiszámítása ezen 50 százaléknak mintegy 15 — 16 százalék­kal való felemelését fogja maga után vonni. Ugyanazok az okok, melyek a törvényho­zást arra bírták, hogy a földadót 3 millióval leszállította — ha az csakugyan leszállittatott — az ezen földadó szerint mérlegelendő és ezen földadót érdeklő átruházási illeték és ebből kö­vetkező illeték-egyenérték kirovásánál is irány­adók, mert ugyanazon termelőket illetik. Tisza Kálmán ministerelnök és pénz­ügyminister: Bocsánatot kérek, csak azt kí­vánom megjegyezni, hogy legyen meggyőződve ö méltósága, hogy a törvény szava, betűje mondja meg, hogy 3 millióval leszállittatott a földadó; de azt nem mondtam és nem is mond­hatom, hogy ugyanakkor leszállittatott volna a földbirtok terhe, mert a földadó leszállittatott ugyan, de emeltetett az átalános jövedelmi pót­adó. Nem a teher szállíttatott le és épen azért nem találó az a következtetés, hogy ha helyes volt a föld terhét leszállítani, akkor helyes ezt is leszállítani, mert nem a teher szállíttatott le, hanem csak az az egy fajtája az adónak, mely kulcsul szolgál az átruházásoknál. (He­lyeslés;. Rudnyánszky József báró jegyző (ol­vassa a módositványt). Elnök: A kik a módositványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fo­gadlatik el, e szerint az eredeti szöveg meg­marad. Rudnyánszky József báró jegyző (ol­vassa a 6-—12. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak ; olvassa a 13. §4). E szakaszra nézve a bizottság azon javas­latot teszi, hogy a második sorban a >vagy< szócska után szabatosság kedvéért >egyéb« szó lenne igtatandó. A szöveg tehát igy hang

Next

/
Oldalképek
Tartalom