Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.
Ülésnapok - 1887-6
26 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS fennakadást az illetékek kiszabásánál az okozza, hogy sokszor maguk az illetők, máskor az adó hivatalnokok nincsenek tisztában azzal, hogy mi számittassék legközelebbi átruházásnak és igy nem lévén tisztában az időpont iránt, az adóhivatalnokok kivetik az illetéket néha magasan, másszor nagyon alacsonyan; egyik esetben a fél indit ellene eljárást, a másik esetben a pénzügyi hatóság kénytelen rá, ugy hogy végeredményben a legtöbb esetben a feleknek a mi hasznuk talán lehetne a fentartásból, az rámegy utánjárási költségekre. Kérem tehát, méltóztassanak a szakaszt ugy a mint van, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak még egyszer meghallgatni a módositványt. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Kérem, méltóztassanak azok, a kik a módositványt elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most méltóztassanak még egyszer meghallgatni az eredeti szöveget. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa az 1. szakaszt). Elnök: Méltóztassanak azok, a kik az eredeti szöveget elfogadják, felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja az eredeti szöveget. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a 2— 3 §§-ait, melyek észrevétel nrtkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-t). A bizottságnak itt egy tiszteletteljes indítványa van. Ugyanis helytelenül történik e §-ban hivatkozás az 5. §-ra. Ez a 3. §-ra való hivatkozással helyesbítendő. Elnök: Azt hiszem, a méltóságos főrendek méltóztatnak ezt elfogadni. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa az 5. §-t). Zichy Nándor gróf: Az 5. §-ra nézve a mélt. főrendiház kegyes figyelmét három irányban vagyok bátor igénybe venni. Az első tisztán stylaris megjegyzés. Azt hiszem, hogy a második bekezdés második sorában ezen szavak: ^tiszta jövedelem« — hibásan vannak alkalmazva. Itt nem arról van sző, hogy a jövedelem, hanem, hogy az értékilleték alapján állapíttassák meg. mely érték után a kivetés történik. — Én tehát azt hiszem, hogy >tiszta jövedelem* helyett >az érték* meghatározást kellene ott tenni, mert igy a szakasznak nincsen helyes értelme és ezt tollhibának tekintem.' Ezen szerény figyelmeztetés után, mielőtt a szakaszra nézve megjegyzésemet előadnám, egy kérdést vagyok bátor intézni a kormány t. képviselőjéhez, azt t. i., hogy vájjon az 1881. évi XXVI. törvényczikk 25. §-ában hivatkozott 1868. évi XXIII. törvényczikk 24. §-ában foglalt kedvezmények a félilleték fizetésére nézve továbbra is fentartatnak-e ? Wekerle Sándor államtitkár: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem szólott méltóságos gróf úrnak azon kérdésére, hogy vájjon az 1868. évi XXIII. t.-cz. 24. §-ában nyújtott azon kedvezmény, hogy a tudományos és köztanintézeti czélokra szolgáló ingatlanok után az illeték-érték fele fizetendő, jövőre is fentartatik-e ? igenlőleg vagyok bátor válaszolni. Ez változatlanul fenn fog tartatni jövőre is, sőt ezen ingatlanok értékének megállapításánál még egy könnyebbség nyujtatik, a mennyiben míg más ingatlanoknál, például a földbirtoknál az alapul szolgáló tiszta jövedelem húszszorosa vétetik, emennél csak tizenkilenczszerese, és a házbér alapján történt értékelésnél is mindig az alapul vett ház tiszta jövedelmének egygyel kevesebbszeres értéke vétetik, mint más ingatlanoknál. Zichy Nándor gróf: Köszönettel fogadom ezen felvilágosítást. Ugy hiszem, nem tettem hiába való kérdést, mert hogy ha a törvény alkalmazásánál csak a legkisebb kétértelműség vagy félreértés létezik, ugy az egyrészről káros hatással van a kormányra nézve, de másrészről néha még sokkal érzékenyebben hat a felekre nézve. Ennek pedig eleje vétetik, ha az ily kétes kitételek a tárgyalás által felvilágosittatnak. Midőn a kormánynak és törvényhozásnak ezen czélzatát megnyugtató tudomásul veszem, bátor vagyok ezen szakaszhoz beadandó mődositványomat kifejteni, mely abból áll, hogy az 5. §. első bekezdésének első sorában előforduló ezen szó után »eső« tétessék a következő: >a földbirtok értékéül a földadó ezímén
