Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-47_új
58 XLVH. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem szándékozom pénzügyi programmot előadni— megmondom majd, miért nem — de inkább védekezni kívánok főleg Ghyczy Kálmán ő excellentiája által a kormány pénzügyi politikája ellen emelt vádak ellenében; részint pedig óhajtom a helyzetet és a lehetőségeket, szerintem helyesebb alapokon festeni, mint sem ő festette. Pénzügyi programúi adásának idejét nem látom pedig azért — és ez talán némileg válasz Ghyczy Kálmán ő excellentiája vádjai egy részére, mert hiszen igen .könnyű volna felhozva mindazon eszközöket, miket ő excellenliája emiitett és melyeket én már igen sokszor említettem, azok alapján feltüntetett bevételi többle lekkel, képzelt milliókkal a jövőnek szép képét rajzolni, melyet azonban megbírálni ma nem lehet. És én azt tartom a solid és helyes eljárásnak a kormány részéről, hogy ezzel akkor álljon elő, midőn eszméit törvényjavaslatba foglalva, adatokkal támogatva, mindenki megbírálhatja, hogy azon eszközök kellőek-e, elégségesek-e arra, hogy a kitűzött czélt teljesen elérjék, vagy legalább annak közelébe érve vagy a fokozatos elérést kilátásba helyezzék. De most előállani ezekkel, miután ő excellentiája maga elismerte, hogy ezen kérdések megoldására ma már az idő sem elégséges) azf hiszem, nem volna helyes, nem volna solid és nem volna oly eljárás, minőt ő is — a mint én ismerem — helyeselni képes volna. A mi a többieket illeti, még egy megjegyzésem van ezzel kapcsolatosan. Ő excellentiája czélul tűzte ki az államiság, az él«t fokának lejebb szállítása, az állam bi^tonlétének veszélyeztetése nélkül takarékoskodni. Ez méltóságos főrendek, tökéletesen helyes ; de ha valaki — mint ő nagyméltósága is helyesen tette — megmondja, hogy mindezek koczkáztatása nélkül akkor, ha magának, vagy másnak illusiókat csinálni nem akar, nem mondhatja, hogy rendes kiadásainkban több millióra menő megtakarításokat eszközölni lehet, befektetéseket, melyek nem okvetlenül szükségesek, melyek nem kötelességszerűek — mert ilyenek is vannak, ezért van most is egy része beállítva a költségvetésbe — mellőzni, azokban takarékoskodni igen, lehet és kell, arra a | kormány el is van határozva, de ismétlem — a rendes kiadásokban milliókat megtakarítani, azon szempont fentartásával, nem lehet. Figyelmen kivül hagyom a biztossági kiadásokat, melyekről ő nagyméltósága beszélt, egyenesen megmondva, hogy azokat érinthetleneknek tartja ma. De mely tételek azok, melyeknél nagyobb összegekig menő takarékosságot lehetne gyakorolni? Mert nem kívánnék félreértetni, hogy takarékoskodni kell, elismert tem és elismerem ma is, törekedtem és törekedni fogok ezentúl is. Nagyobb összegek különösen összehasonlítva a múlttal, vannak az igazságügyi tárczánál; én nem tudom, van-e valaki, a ki azt hiszi, hogy igazságszolgáltatásunk érdekei megbírják azt, hogy itt tetemes megtakarítások történjenek ? Én nem hiszem, hogy legyen, sőt azt tudom, hogy a jogászi köröknek, értve ugy a birói kört, mint a theoreticusokét, a jobb igazságszolgáltatás nevében igen alaposan támaszto't igényei nem [teljesíthetők ezen kereten belül és igen nagy fájdalommal kell valósításuk nagy részét jobb időkre halasztani épen azért, mert a valósítás nem megtakarítással, de nagy mérvű költségszaporulattal járna. Menjünk más térre. A belügyministeriumnál miben lehetne nagyobb mérvű megtakarítás 1 ? Abban, ha a felállított csendőrséget eltöröljük, visszaállítjuk a megyei pandúrokat? Van-e valaki, a ki ezt lehetőnek, kívánatosnak tartaná? Nagyobb megtakarítást pedig ott senki sem fog kimutatni — ismétlem — nagyobbakról beszélek, olyanokról, melyek eredménye milliomokra megy. Ott van a közoktatásügyi tárcza. Nem hiszem, méltóságos főrendi ház, hogy szükséges legyen fejtegetni, hogy a cuituralis czélok kiadásai nem tekinthetők luxus kiadásoknak. Nem tartom szükségesnek fejtegetni, hogy nemcsak cuituralis, de még más szempontokból is a népnevelés, a népiskoláknak kézbe s felügyelet alá vételének mily óriási eredménye kell, hogy legyen és mily nagy a szükség. Sajnos, itt is meg kell állapodnunk, nem szabad tovább mennünk, mert nem telik; de nagyobb összegeket a jelenlegiből letörölni annyit tenne, mint megsemmisíteni sok létezőt és nem feles-