Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-53_új

L1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. 117 hogy elméleti és alaki helyességgel birnak — de olyanok, hogy a közönségnek és annak a véleményét, ki a számkezelés és számadás mélyébe nem ereszkedik, tévútra vezethetik, minthogy többleteket tüntetnek fel és kápráztatják a közönséget oly pénzügyi helyzet iránti reménynyel és felfogással, a mely voltakép nem létezik, s a melyet, hogy ha a dolog mélyébe tekintünk, még a zárszámadás fölött nyilatkozó számvevőszék sem állit oda, mert a valóságos helyzetet nem sokára rá a maga módja szerint másként tünteti fel. Én ezért elégségesnek tartanám, ha a méltóságos főrendek ez alkalommal egyszerűen kimondanák .azt, hogy a képviselőháznak az 1885-ik évi zárszámadásokra vonatkozó felmentő határozatához hozzájárulnak, a nélkül, hogy számokat reprodukáljanak, a melyeknek szüksége itt fenn nem forog, a nélkül tehát, hogy alakilag ezen számok fölött Ítéletet mondanának. Másodszor épen a nagyméltóságú ministerelnök, illetőleg pénzügyminister úr pótolt és egészített ki nyilatkozata által a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt egy nagy hiányt, mert én szerintem sem a pénzügyi bizottság, és még kevésbbé ezen ház méltóságának nem volna megfelelő az, ha egy komoly és fontos ügyben megnyugvást ^keresne egyszerűen arra való hivatkozással, hogy a ministerelnök ur a képviselőházban e tárgyra nézve már igy, vagy amúgy nyilatkozott. Nem •a ministerelnök és pénzügyminister ur nyilatkozatainak reproductiója, hanem a főrendi ház véleményének nyilvánítása, és — a mint most is történt — a minister urnak a főrendi ház előtti komoly nyilatkozata az, mely szükségeltetik, a mire a házban utóbb is hivatkozni lehet, és a mi a ház végzéseinek megadja a kellő súlyt és méltóságot. Én azt hiszem, hogy mindezek után csakis megerősíttetni, csakis elősegittetni fogja t. ministerelnök urnak azon szándékát, hogy enquéteszerű tárgyalásokkal e tárgyat felvilágosítsa és mind a számvitelre, mind pedig a számvitel ellenőrzésére az országos számvevőszék utján, valamint budgetalis ügyünk kezelési módjára és egész pénzügyünkre kiható tárgyalásokat indítson, ha a ministerelnök urnak ezen nyilatkozatát a ház maga is határozatként kimondja. És igen örvendek, hogy a midőn e részbeni javaslatomat a méltóságos ház számára előkészítettem és javaslatba hozni szándékozom, találkozom azon eszmével, melyet a ministerelnök ur maga is kimondott és föltételezem, hogy ez ellenmondásra találni nem fog. Kérem tehát, méltóztassanak e részbeni javaslatomat felolvastatni. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa): >Mondja ki a ház, hogy a képviselőháznak 1885-ik évi zárszámadására vonatkozó határozatához hozzájárul, továbbá, hogy felhívja a ministeriumot, hogy az állam pénzügyi kezelése és tartozása áttekinthetőbb kimutatása és könnyebb ellenörizhetése érdekében a hivatalos körökön kívül álló szakértők és az állami számvevőszék elnöke közbejöttével mielőbb tárgyalásokat indítson és ezek eredményéről értesítse a házat. < Ghyczy Kálmán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nekem szavazás előtt még jogom van néhány szót mondanom. (Halljuk!) Az mondatott, hogy indítványomban a számvevőszék eljárásának szigorú rosszalása foglaltatik, pedig az nem a számvevőszék' hanem helyesebben azon törvény ellen irányúi, mely azt a számviteli rendszert megállapította, melyet a számvevőszék követ. Ha csak akkor lehet szólani e tárgyról, ha a számvevőszék elnöke is meghallgatható, akkor arról soha sem lehet szólani, mert akkor előbb törvényt kellene alkotni, melynél fogva a számvevőszék elnöke a házban nyilatkozhatnék. A ministerelnök ur államadósságaink jegyzékének összeállítását aggályosnak nevezte. Én e nézetben nem osztozom. Mert azt hiszem, hogy valamint magánosoknál s úgy államoknál is, pénz-dolgokban teljes őszinteség és nyilvánosság a legczélszerűbb eljárás. Azon állításomat egyébiránt továbbra is fentartom, hogy a törvényhozásnak nincsen rendelkezésére oly adat, melyből államadósságainknak álladékát pontosan megismerhetné. Mert benne foglaltatik ugyan a költségvetésben felsorolása az államadósságok fejében fizetendő kamatoknak és annuitásoknak, azagióknak, melyek a kamatok és annuitások fizetésével együtt járnak és lehet, hogy az