Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-53_új

jQg Lili. UKSZ egyszer már szűnjék meg azon eljárás, melyről nekünk is itt a főrendi házban nem egyszer volt alkalmunk megmondani — mint épen tavaly is, a midőn a póthitelek tárgyaltattak — hogy äz nincs rendjén, — a mit a ministerium maga sem tagadott s kijelentette, hogy igyekezni fog, hogy többé ne ismétlődjék. Ezt az akkori pénz ügyminister egyenesen megmondotta, bár nem biztosíthatta a főrendi házat arról, hogy ha­sonló esetek egyetlen esetben sem fognak tör­ténni. Miután ezen nagy összeg, mely itt kisül, mint az előttem szóló is kifejtette, oly pénze­ket foglal magában, melyek más rendeltetéssel birtak és mégis az állam szükségleteinek fede­zésére fordíttattak, ez engem arról győz meg, hogy bizony nem követtetett oly elővigyázat a ministerium részéről, mint a milyen kívána­tos és szükséges volna. Ismétlem, ez okból hajlandó volnék a felhatalmazást megtagadni. Ha ennek daczára még sem járulok a fel­hatalmazás megtagadásához, hanem a kért 32 milliót megszavazom, teszem ezt egyedül csak azért, mert azt hiszem, hogy ezen fel­hatalmazást meg kell adnunk, mert különben hogyan fog a ministerium ezen hiány pótlásá­ról gondoskodni? Szükséges tehát, hogy meg­szavazzuk a felhatalmazást, de szeretném, hogy a pénzügyi bizottság kissé nagyobb erélylyel kérné fel a ministeriumot arra, hogy törekedjék oda komolyan és ne pusztán szép szavakkal helyezze kilátásba, hogy hasonló eljárást nem fog többé követni, hanem teljesítse is igéretét. E tekintetben a bizottság jelentésének harma­dik bekezdését átalakíttatni óhajtanám. Különben az elmondottaknál fogva a fel­hatalmazást nem kívánom megtagadni, mert nem akarom az országot azon helyzetbe hozni, hogy ezen szükségletek ne legyenek fedezhetők, s a felhatalmazást azon óhajtással és remény­nyel szavazom meg, hogy a jövőben nem fog ismét a kormány esetleg újabb kiadásokról, idegen pénzek máshová fordításáról szóló jelen­tésekkel a törvényhozás elé jönni. Ezen kijelen­téssel a magam részéről elfogadom a törvény­javaslatot. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én csak igen röviden akarok a tárgyhoz szólani és pedig először is GOS ÜLÉS. igen világosan és határozottan kimondom, hogy én az itt kért összeget csak azért szavazom meg, mert azt hiszem, hogy az állam ügyeinek további vitelére szükséges és hogy annak meg­tagadása által csakis növekednék a zavar és a helyzet nem tisztáztatnék, hanem még súlyo­sabbá és bonyolódottabbá válnék. De másod­szor szintén egész határozottan és világosan ki akarom mondani azt, hogy akármi ezímen nevezzük is az ilyen helyzetet, az mégis szabály­ellenes, nem igazolható helyzet, a mely világosan és kirívóan mutat pénzügyi kezelé­sünk, számvitelünk, annak ellenőrzése és az ellenőrzés folytán az iránt nyert ismereteink hiányos voltára és ennek következtében mind­azt, a mit ezen helyzetre nézve megrovólag mondhatni, leginkább azon alkalommal hiszem elmondhatónak és elmondandónak, a mikor majd a zárszámadások tárgyalása és ezeket illetőleg a felmentvény megadása lesz napi­renden. Tehát ennek fentartása mellett és oda­utalva, hogy ez is hatalmas és talán döntő bizonyíték arra, hogy e tekintetben provisió­nak szüksége forog fenn, én a törvényjavas­latot tárgyalás alapjául elfogadom. Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Hazánknak pénzügyi helyzetét, a közel múltban is, oly sok oldalról világították már meg, hogy felmentve érzem magamat az ország pénzügyi helyzetének ecse­telésére kiterjeszkednem ez esetben, midőn a t. kormány az állami pénztárak tartalék-kész­leteinek kiegészítése végett 32 milliónyi hitel igénybe vételére kér felhatalmazást. Azonban szavazatom indokolására csak egész röviden megjegyzem, hogy nem érthetek egyet azzal az argumentummal, mely a mai vita folyamán itt felhozatott: hogy e törvény­javaslat azért szavazandó meg, mert ellenkező esetben az államháztartásban zavar állana be. Azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy fájdalom, 12 év óta zavarban van az állam­háztartás és talán egyetlen mód a kibontako­zásra igenis ennek a zavarnak pillanatnyi foko­zása lenne az által, hogy ha megtagadnők a kor­mánytól a módot, hogy az eddig követett gaz­dálkodást folytassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom