Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-53_új

LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 103 és flagrans sérelem forog fenn, tűrhető és helyes állapot-e, hogy a hol a törvénysértést rögtön meg kellene torolni, az illetőnek módja és alkalma erre nincs. Ez mutatja, hogy e törvényjavaslat ép oly fontos a közhatóság tekintélyének megóvása, mint a milyen szükséges a szabad jogvédelem biztosítása végett. A másik alapeszme, mi kifejezést talál, a szabad védelem, a szabadszólás. Ez közérdek, ez nem az ügyvéd érdeke, hanem a jogkereső közönség érdeke; s ennélfogva épenséggel nem fogadhatom el azon álláspontot, mintha itt a jogegyenlőség elvének megsértésével kiváltság nyújtatnék az ügyvédeknek, mert hiszen az ügyvéd minden esetben a kihágási törvény 46-ik §-a alatt áll, csak akkor nem, hogy ha írásbeli beadványban, vagy szóbeli tárgyalás alkalmával és ülésben sérti a hatóságot vagy annak közegeit. Azt méltóztatott még felhozni az igen tisztelt főrendi tag ur, hogy az ügyvédi kamara, mely első fokban határoz, mindig elfogult lesz. Oly ügyvéd, a ki az ügyben érdekelve van, még ha különben is tagja volna a kamara fegyelmi bíróságának, ezen ügyben soha eljárni nem fog; azt pedig, hogy azért, mert ügyvéd ellen forog fenn vád, az egész kamara, vagy annak fegyelmi bírósága elfogult volna, épenséggel nem fogadhatom el. Ha ez állana, ugy a mostan fennálló törvény igen helytelen alapra volna fektetve, mert hiszen ez minden egyéb más fegyelmi ügyben, sokkal fontosabb ügyekben is a kamara fegyelmi hatóságára ruházza az eljárást és bíráskodást. De kérdem, nem elfogultabb-e az a hatósági közeg, a ki ellen sértés követtetett el és a ki épen a maga megsértett tekintélyének helyreállítására bíráskodik? £z igenis lehet elfogult és mindenesetre sokkal több garantiát látok abban, ha nem ő, a ki sértetett, hanem egy testület, mely a helyes jogszolgáltatás minden attribútumával bir, határoz az okozott sértés felett. Mint fel volt említve, utolsó fórumként különben is a Curia ítél. A királyi ügyésznek az eljárás minden stádiumában alkalma van a hibás vagy törvényellenes határozatok orvoslását keresni, és igy azt hiszem, hogy a közérdek szem előtt tartásával nyújtatott be ezen törvényjavaslat és tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket, hogy azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki a méltóságos főrendek közül a tárgyhoz szólani ? Ha nincs, ki szólni kívánna, felteszem a kérdést. Méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—2. szakaszát, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 3. szakaszt). Harap Ferencz; Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az átalános tárgyalás alkalmával különösen e szakasz ellen tétettek hatályos kifogások, ezért e szakasznál vagyok bátor szót kérni, (Halljuk! Halljuk!) Az eddig érvényben levő törvényeink szerint az ügyvédek által a beadványokban használt sértő kifejezések megtorlására különböző volt az eljárás, a szerint, a mint a beadványok bírósághoz vagy más hatósághoz voltak intézve. A bírósághoz intézett beadványokban elkövetett sértés felett, az illető bíróság határozott és büntetett az ügyvédi rendtartás értelmében. Ha pedig a sértések hatósághoz intézett beadványokban követtettek el, erre nézve különböző volt az eljárás. Az utóbbi időben az ily eset, mint hatóság elleni kihágás, a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv határozatai alá vonatott. Helyesen-e vagy helytelenül: ez nézetem szerint ezen tárgyalás körén kivül esik. Minthogy azt gondolom, hogy semminemű indokot sem lehet felhozni arra nézve, hogy más elbánás alá essék ugyanazon cselekmény, ha bíróság, — és más alá, ha közigazgatási hatóság előtt vagy ellen követtetett el, helyeslem a harmadik szakasz azon intentióját, hogy ezen különbség jövőre nézve megszüntettessék. A kérdés csak az, hogy az eddigi instantiák közül kell-e jövőre az ily sértések megtorlására választanunk vagy pedig új forumot kell-e felállítani? Azt gondolom, hogy az eddig illetékes hatóságok közül egyik sem választandó, mert ha az ügyvéd által írásbeli beadványban hasz-