Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

XVII. 0HS&&G03 ÍÍLÉS. 58 hogy intézmények akkor változnak vagy változtattatnak, ha vagy megváltozik a concret politikai helyzet, avagy az illető intézmény az idők folytában czélszerűtlenné vagy egyenesen hiányossá és elégtelenné lett. E politikai fejlődési meneiet látjuk az újabbkori politikai átalakulásoknál, az amerikai unió létesítése óta egész a legújabb időben a német- és francziaorsaági alkotmányos viszonyok megalakulásáig. Bátor vagyok továbbá Apponyi György gróf ő nagyméltósága szavaival szemben figyelmeztetni, hogy némileg megütköztem azon sajátszerű, határozottan democraticus felfogáson, mely a nagyméltóságú gróf fejtegetésében iiyilvánult. Alig emlékszem, hogy Rousseau s hazánkfia[Benczur óta, — mely utóbbi 1847-ben >Társadalmi Rend és Szabadság Elméletei* czímű könyvet bocsátott közre, — hallottam volna oly határozottan formulázni a nemzeti akaratot és ebből folyólag a népsouverainitas gondolatát is, jelesül a képviseleti rendszer intézményével kapcsolatosan, mint a nagyméltóságú gróf ur fejtegetéseiben. Nekem más felfogásom van a képviseleti rendszerről, mert ha az volna annak igazi alakzata és hivatása, a mi Apponyi gróf ur által jeíeztetett, akkor logicai consequentiával odáig kellene menni, hogy minden esztendőben válaszszunk, vagy még tovább menve, ne is válaszszunk, hanem magunk kormányozzunk s direct néplegislatiót hozzunk be. Ha azon álláspont volna helyes, annak végső consequentiája még az utasítási jog is volna, pedig ugy vélem, hogy valamint ő nagyméltósága az előttem szólt gróf ur, a nagyméltóságú ház sem osztozik azon felfogásban, hogy a képviselet egy ily elavult és rendi szervezetű alapon és alakokban szerveztessék vagy restauráltassék. Befejezésül még csak arra kívánok utalni, hogy az igen t. gróf ur még a positiv alkothatásról és a következetességről is tett említést. Azt tartom, hogy épen a positiv alkothatás, a minden elhamarkodást és elsietést megakadályozó és így következetes és gyümölcsöző működés is a törvényhozásra nézve éppen egy valamivel hosszabbra nyújtott országgyűlési tartam mellett lehetséges, és igy, remélem, azon viszásság is orvosolható lesz, mely a legislatioban abban is mutatkozik, hogy kilencz hónapos országgyűlési időszakaink vannak, a mi majdnem páratlan jelenség az összes újabbkori parlamenti ülésezésben. Akkor sokkal következetesebben és megfelelőbben lehet azon feladatnak élni, mely miatt a parlamentari smus fennáll. Ezek alapján, méltóságos főrendek, az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Prónay Dezső báró 1 Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Midőn hazánk alkotmánya átalakult, a képviseleti rendszer életbeléptettet, az országgyűlés tartamára akkor megalkotott törvények és azon törvények egyes határozmányai, az egyes megállapodások egymással bizonyos szorosabb viszonyban állnak. Nem puszta esetlegesség, véletlennek műve az, hogy egyik vagy másik intézkedés, mely az országgyűlés alakulására vonatkozik, épp ugy, a mint annak idején törvénybe jutottak, némely módosításokkal, melyek lényegesek, majdnem ugy fennállnak. Az egyes országok viszonyaihoz képest a népképviseleti rendszer is a legkülönbözőbb alakban nyilvánul. Az alapelvek átalában természetesen azonosak, azok nyilvánulása igen különböző lehet. Az alapelv mégis az és azt tartom, ez nemcsak egyes theoreticusok nézete, azt hiszem, hogy Apponyi gróf ő nagyméltósága, midőn az alapelveket hangoztatta, nemcsak egyes emberek által vallott nézeteket hozott fel, de mégis alapelvnek, — mely természetesen a legkülönbözőbb formában nyilvánulhat, mely a legkülönfélekép formulázható, — a modern alkotmányosság fogalmának megfelelőleg csak azt tekinthetem, hogy a politika gyakorlata in theoria a nemzet összeségét illeti, hogy a népsouverainitas még alkotmányos monarchiákban is bizonyos mértékben a nemzetet illeti. Azt hiszem, a kiindulási pont ez, aztán az egyes országok sajátszerű viszonyai és különösen a történeti fejlődés szerint módosulnak ezen alapelvekből levezetett theorián. A politikai jogok gyakorlata, kisebb vagy nagyobb jogának mértéke már most, szerintem, szintén nem esetlegességektől függ, hanem az alkotmánynak egyik lényeges kellékét képezi, azért például, ha valamely alakban a történeti