Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 47 azokkal is foglalkozni. A fölhozott indokok a következőkben összpontosulnak. Első sorban azzal indokoltalik a törvény­javaslat, hogy újabb tapasztalatok szerint a vá­lasztási mozgalmak szükségen túl hosszú időre húzódnak ki és ez által elvonják a választókat nyugodt munkakörüktől. Továbbá szükséges­nek mondatik az is és ez a második indok: hogy a remélhetőleg tekintélyében megifjodott, tettre képes főrendi ház mellett, a törvényhozás másik factora is kedvezőbb helyzetbe hozassék. Kegyes engedelmökkel az utóbbi indokkal fogok előlegesen foglalkozni és erre nézve meg­jegyzem, hogy a főrendi házat illető remény betöltésénél mitsem óhajtok őszintébben. De ha e remény be is töltetik, el nem fogadhatom a következtetést, a mely abból vonattatik, vagyis, hogy e miatt a képviselőházat is kedvezőbb helyzetbe kell hozni. Én mindenekelőtt át nem láthatom annak okát, hogy miért érinthetné a képviselőház jelenlegi helyzetét, ha a főrendi ház alkotmányos hivatásának megfelelni képes lesz ? Ez könnyen félreérthető és megvallom, nem tartom szerencsés felfogásnak, mintha a törvényhozás két testülete, az elsőbbség vagy túlsúly felett egymással vetélkedő és rivalisáló tényező volna, holott ott a közös honszeretet és az összhangzó, elfogulatlan közreműködés képezik mindkét testület alkotmányos hiva­tása üdvös eredményének feltételét. De ettől eltekintve, valamint kétségbe vonom azt, hogy a főrendi ház mai alakja és az ahhoz kötött remény legkevésbé érinthetné a képviselőház jelenlegi helyzetét, ugy másrészről tagadni vagyok kénytelen azt, hogy a képviselő­ház a képviselői megbizás meghosszabbítása által kedvezőbb helyzetbe hozattatnék. Mikor az indokolásban jelzett helyzetről van sző, az alatt nem lehet mást érteni, mint azt, mi a kép­viselőház tekintélyére és hatályára vonatkozik. Már pedig erős meggyőződésem az, hogy sok­kal nagyobb hatalylyal bir a rövid időre meg­választott képviselőház, mely tagjai által, mint már emiitettem, a közélet tényezőivel folyto­nos érintkezésben van, mely gyakrabban meg­újittatik és felelevenítetik a közéletben létező új tehetségek sorából és mely az által mintegy egyöntetű marad a s nemzet közéletével • és köz­véleményével, mintsem ha a képviselők továbbra és hosszabb időre választatnak meg. Ha öt évre fognak megválasztatni a képviselők, ez a hosszú idő, mely az emberi természet gyarlóságánál fogva minden érzületet meggyengit és meglazít, a képviselők és választóik közti viszonyt is legtöbb esetben, majdnem az idegenség érzetéig fogná hüleszteni. Hozzájárul, hogy a képviselők, kik öt egész éven át az év legnagyobb részét távol a közélet mozzanataitól az országgyűlé­sen töltik, az ott beszitt benyomások és az ott tapasztalt befolyások és pressiók uralma alatt, többé-kevésbé elfogultak lesznek és kevésbé alkalmasak arra, hogy a nemzet valódi szük­ségleteit és követelményeit az arra szükséges élénkséggel és elfogulatlansággal méltányolhas­sák, illetőleg azokat minden mellék tekintet és mellékérdek nélkül függetlenül és férfiasan kép­viseljék, a mi bizonyára nem szolgálhat, a kép­viseleti eszmének és magának a képviselőház­nak előnyére. De van még egy tekintet, méltóságos fő­rendek, mely komoly megfontolást igényel és ez: a közügy iránti részvét, melyet alkotmá­nyos létünk érdekében a nemzet minden réte­gébe ébresztenünk, ápolnunk kell, a helyett, hogy azt elaltassuk. Kétséget nem szenved pedig, hogy ez a részvét a választó nagy közön­ségben csökkenni fog, ha a helyett, hogy válasz­tási jogával minden harmadik évben és pedig a változó körülményekhez mérten, élhetne, kö­teles volna ezen választási jogáról, történjék bármi a közéletben és álljon be bármely vál­tozás, öt egész évre abdicálni. Másrészről az ország vidékein fejlődött új tehetségek előtt öt éven át volna elzárva az út a képviselőházba leendő megválasztatásra és tudományuk és hazafiúi buzgóságuk érvényesítésére; a minek az volna következménye, hogy sokan azok kö­zül, a kik a törvényhozásnak hasznára és a képviselőháznak díszére válhattak volna, a hosszú várakozás által elcsüggesztve és elked­vetlenítve, más pályára fognak lépni. Mindezek csak csökkenthetik a közügy iránti részvétet. Azért is erős meggyőződésem az, hogy a javasolt intézkedés, mely a közügy iránti részvétet és ezzel a nemzet alkotmányos szellemét csökkenti, mely a képviseleti rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom