Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

46 XVII; ORSZÁGOS ÜLÉS." alkotmányos szempontból el kell ismernünk azt, hogy esakis az esetben foghatnánk a felvetett kérdés tárgyalásához és eldöntéséhez, ha minden kétség felett constatálva volna, hogy ez a nemzet tudtával és akarata szerint történik, mit constatálni nem lehet. Ennélfogva erős meggyőződésem az, hogy a kérdés idő előtt vettetett, fel és az a feletti megállapodás ma idő előtti volna. De ha nem is állana az, a mit tagadni nem lehet, hogy a nemzet nagy többségének tudta nélkül deliberálnánk sarkalatos jogának gyakorolhatása felett, az esetben is ellenezném ezen törvényjavaslatot, mert az, szerintem, eléggé indokolva nincs. Pedig, a mint felszólalásom kezdetén megjegyezni bátor voltam, mikor törvényes intézkedés javasoltatik, mely által az alkotmány alaptörvénye, a nemzet sarkalatos joga érintetik, ilyen nagy horderejű változásnak komolysága követeli azt, hogy annak elutasithaüan szüksége minden kétségen felett be legyen bizonyítva. Már pedig ezen minden kétség feletti bebizonyítást hiába keresem a törvényjavaslat mellett felhozott érvekben, melyek egyike sem állja ki a tüzpróbát,sőtazok gyengesége tanúsítja, hogy a kérdés hibás felfogás alapján vettetett fel. Rám a törvényjavaslat mellett felhozott érvelés azt a benyomást teszi, hogy az távol marad el a magaslattól, mely az ügyet megilleti. A mik felhozatnak, félreismerését árulják el az ügy komolyságának, midőn a képviselői körökben időnkint felmerült eszmék következtében egyszerű opportunitas dolgának akar tekintetni az, a rni a szó teljes értelmében elvkérdés, sőt életkérdés. Erre vonatkozó * eszmejárásomat legyen szabad röviden kifejtenem. (Halljuk! Halljuk!) Á képviseleti rendszer, melyen alkotmányos létünk főfeltétele éspostulatuma sarkallik, az, hogy a képviselő minél szorosabb, minél bensőbb összeköttetésben álljon választóival, minél folytonosaim érintkezésben a nemzet közéletével és közvéleményével, mert csak ugy képzelhető, hogy, a mint azt a képviseleti rendszer követeli, a nemzet közélete, a nemzet akarata valóban és kellően lesz általa képviseltetve a törvényhozásban. Ha tehát e nélkülözhetetlen kapcsot valóságában és élénkségében fentartani akarjuk, ha a képviselő választását nem tekintjük puszta formaságnak, vagy csakis á pártérdek kielégítésére szolgáló eszköznek, hanem a képviselő választásában azt a komoly alkotmányos actust leljük, mely által a nemzet, szemben a közélet változó eseményeivel és követelményeivel, akaratát megjelöli, képviselőinek megválasztván azokat, kikben bízik, hogy akaratát képviselni és érvényesíteni fogjákés ha a nemzet közvéleménye előtt, mely föltéve a választások szabadságát és tisztaságát, a képviselő választása által jön legbiztosabb kifejezésre, ennek útját hosszabb időre elzárni és ez által ezen alkotmányos joggyakorlat hordereje! csökkenteni nem akarjuk, el kell ismernünk, hogy a javasolt törvényes intézkedés, csak káros és veszélyes lehet". Mondám, alkotmányos szempontból el kell ismerni az intézkedés káros voltát, mert a képviseleti rendszer nemcsak azt követeli, hogy a képviselőház minél bensőbb összeköttetésben álljon a közélettel, hanem a képviseleti rendszer természetéből és czéljából foly annak szükségessége is, hogy a képviselőház minél gyakrabban merítsen új erőt a gyakorlati éleiben avatott erőteljes tehetségek sorából, hoqy egyöntetű maradjon a nemzet közvéleményével és a közélettel. Fokozza pedig a képviseleti rendszer ezen követelményeinek fontosságát, a mai kort jellemző folytonos mozgalom, mely szerint a bel- és külviszonyok lényeges és sokszor tökéletes változásai sűrűen érik egymást, ezekkel pedig változik a nemzet közvéleménye is, változnak tehát a választó közönség nézetei és igényei is. És ha éppen ilyen időben akarna a nemzet közvéleményének és akaratának legjogosultabb kifejezése nagyobb mértékben korlatoltaim, mint eddig volt, ha ilyen időben akarnók törvény által szorítani a választó nagy közönséget arra, hogy választási jogáról öt évre lemondjon és tibdicáljon, ez csakugyan ellenkeznék a képviseleti rendszer czéljával és fogalmával és az alkotmányos élet követelményévei. Szerintem, ezek szembeszökő igazságok és éppen azért, mert ezen igazságokon nyugszik a törvényjavaslatot ellenző meggyőződésem, nem tulajdonithatok nagy súlyt az aránylag sokkal gyengébb érveknek, melyek a javaslat mellett felhozattak. Azonban kötelesnek érzem magamat