Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-12_új

32 XII. ORSZÁGOS ÜLÉS. dom. Át vagyok hatva annak tudatától, hogy ezen novellaris intézkedés sok részben a tapasz­talás alapján czélszerű intézkedéseket tartal­maz és javítja a hetyzetet. Nem hallgathatom ei azonban ez alkalommal a méltóságos főrendek előtt azon megjegyzése­met, hogy valamint magában az alaptörvény­ben foglalt intézkedések nem voltak viszonyaink­nak tökéletesen megfelelő alapra" fektetve és igy a helyett, hogy a közjegyzői intézmény idők folyamán tekintélyben és hatáskörben növeke­dett volna és a közönségnek teljes kielégítésére szolgált volna, még azon kedvező előítélet is, rnelylyel ezen intézmény életbeléptetését üdvö­zöltük, lelohadt az idők folyamán, ugy hogy ez intézményben bár sok jót, de nem mindazon jót vagyunk képesek fellelni, a melynek ezen intézményben annak eszméje szerint rejlenie kellene, ugy másrészről nem tehetem, hogy ki ne mondjam azon nézetemet, hogy ezen intéz­kedés által nincs még a bajokon teljesen segítve. Az indokolásban előforduló indok a törvény­javaslatban nem talál kellő feleletet, mert miután az indokolás azt mondja, hogy ez intéz­mény nem bir a megfelelő talajjal és alappal, ugy ezen talajt és alapot a jelen törvényjavaslat sem adja meg teljesen. Ha fájlaljuk azt, hogy a közjegyzői intézmény nem adja meg a közönség részére mindazon garantiákat, melyeket meg­adnia kellene, ugy ezen novellaris intézkedés következtében sem látom még tökéletesen meg­nyugtatólag megoldva a kérdést. A közjegyző­től megvonatik mindazon okiratok szerkesztése, melyek a ministeri javaslat szerint a talajt és működési tért tágították volna és talán sok részben a közönség szükségének és igényeinek is megfeleltek volna. A hagyatéktárgyalások­ban való kiküldetések most ugyan gyakoriabbak lesznek, azonban mindenkorra ezeket elhatározni most sem lehet. Az inconvenientia, mely ezen eljárásnak drágább voltában rejlik, a díjazás skalaszerű megállapítása által semaközjegyzőkre, sem a publicumra nézve tökéletesen megnyug­tató megoldást nem nyer. Azonban nem lehet feladatunk e tárgyban egy tökéletesebb törvényt szerkesztenünk, talán még el sem érkezett az idő, midőn az szer­keszthető volna és minthogy az intézmény ezen novellaris intézkedés által mégis jobb lesz, én azt a tárgyalás alapjául elfogadom. {Helyeslés.) Elnök: Ha nem kivan senki a tárgyhoz szólni, az eddigi felszólalás nyomán is kijelent­hetem, hogy a méltóságos főrendek a törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa, a, törvényjavaslat 1 — 7. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. §-1). Hunfalvy Pál: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A 7- §. utolsó sorában sajtóhiba folytán e szó helyett >jelenteni* az áll >letenni«. Kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak ezt kiigazítani. Rudnyánszky József báró jegyző : Bocsá­natot kérek, itt tévedés van. A képviselőházi szövegben a >jelenteni< szó foglaltatik és én igy is voltam bátor olvasni. Elnök: Nyomdahiba lévén, méltóztatik ilykép kiigazítani: >jelenteni tartozik*. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a 9—25. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 26. §-t). Rudnyánszky József báró: E szakaszban értelmi hiba van, a mennyiben helytelenül van a pont a >ha< szó elébe téve, itt vessző használandó és a pont átteendő az >ily< szócska elé. Hunfalvy Pál: Nekem ugy látszik, hogy a törvényjavaslat e szakaszának értelme nincsen helyesen kifejezve azon tekintetben, hogy ha a közjegyző a felek által értett nyelven szerkeszt okiratot, mégis az okirat záradékában ki kell tennie, hogy azt a feleknek megmagyarázta. E szakasz első részében ugyanis az áll, hogy a közjegyző jogosítva van tolmács alkal­mazása nélkül is magyar nyelven felvenni ok­iratot oly felekkel, a kik a magyar nyelvet nem értik és nincs hozzátéve, hogy ezt meg­magyaráznia a feleknek szükséges. Ily esetben pedig a megmagyarázás sokkal szükségesb, mint ha az okirat felvétele a felek által értett nyelven történik. Én tehát azt vagyok bátor ajánlani, hogy ha itt e szakaszban az a szándék van, hogy a közjegyző jogosítva van tolmács alkalmazása nélkül magyar nyelven venni fel okiratot oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom