Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-12_új
XII. ORSZÁGOS ÜLÉS. :í : felekkel, a kik a magyar nyelvet nem crtik, ily esetben azonban a közjegyző tartozik az okirat tartalmát a feleknek az általok értett nyelven megmagyarázni, akkor, nézetem szerint, határozottan kiteendő lenne., hogy e megmagyarázás megtörténte az okirat záradékában constatáltassék. Mert ha a közjegyző a felek által értett nyelven jogosítva van okiratot felvenni és az okirat záradékában tartozik kitenni, hogy azt megmagyarázta a feleknek, annyival inkább szükséges ezt megtenni oly esetben, ha az okirat a felek által nem értett nyelven vétetik fel. Pauler Tivadar igazságügyniinister: Itt az a czél, hogy ha a közjegyző fel van jogosítva oly nyelven venni fel az okiratot, mely nyelvet a fél ért; de ha a fél azt kívánja, magyar nyelven is felveheti, habár az illető fél nem tud magyarul, még pedig teheti ezt tolmács magyarázata nélkül, mert erre jogosítva van, de az okirat tartalmát tartozik megmagyarázni a félnek és hogy ezt. megmagyarázta, ezt kitenni a záradékban, mert ezelőtt ugy volt, hogy akkor is tolmácsot kellett alkalmaznia a közjegyzőnek, mikor feí volt jogosítva az illető nyelven felvenni az okiratot. Ez most a jelen törvényjavaslat szerint nem szükséges. Hunfalvy Pál: Észrevételem nem oda irányul, hogy tolmácsot alkalmazzon vagy ne alkalmazzon a közjegyző, hanem oda, hogy ha magyar nyelven veszi fel az okiratot, és az illető fél e nyelvet nem érti, az okirat tartalmát mégis csak tartozzék megmagyarázni a félnek az általa értett nyelven; mert különben a czél nincs elérve. Pauler Tivadar igazságügyminister: Hiszen a szakaszban világosan benne van, hogy a záradékban ki kell tenni, hogy az okirat tartalma a félnek megmagyaráztatott. (Ugy van!) Zichy Nándor gróf: Tökéletesen tisztán fogjuk szövegezni a szakaszt, ha a második sor végén az > értett < sző elé a >nem< szócskát ragasztjuk be. (Ellenmondás.) Tudniillik a szöveg így hangzanék : »Ha a közjegyző a felek által nem értett nyelven okiratot felvenni jogosítva vanc stb. Mert ha nem így szövegezzük a szakaszt, akkor a közönség csakugyan neheFŐRENDI NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. zen érti a szakasz tartalmát, Kérem tehát méltóztassanak módositványomat elfogadni. Perczel Béla, a királyi Curia elnöke: Á mit Hunfalvy Pál főrendi tag ö méltósága felhozni méltóztatott, hogy tudniillik imperative mondassák ki, hogy a közjegyző minden fennforgó esetben az illető félnek megmagyarázni is tartozik az okirat tartalmát, ez már bennfoglaltatok a szakaszban és igy Hunfalvy Pál főrendi tag ur módositványa felesleges. A mi pedig Zichy Nándor gróf ő méltóságának módositváoyát illeti, ahhoz éppenséggel nem járulhatok. Mert ő méltósága azt kivánja, hogy a felek által >nem értett nyelven történjék a magyarázás*. Már pedig éppen ellenkezőleg a megmagyarázásnak azon a nyelven kell történnie, a melyet az illető fél ért. (Helyeslés. Ugy van!) Zichy Nándor gróf: Az én indítványom oda czéloz, hogy ha a közjegyző oly nyelven veszi fel az okiratot, a melyet a fél nem ért, akkor azt meg kell neki magyaráznia és a záradékba kitennie. Itt pedig az ellenkező értelem látszik rejleni, tudniillik azt mondja a szakasz, hogy ha a fél által értett nyelven vette fel az okiratot, akkor köteles ezt a közjegyző megmagyarázni és azon körülményt, hogy megmagyarázta, a záradékba kitenni. Pedig éppen az ellenkezőt akarjuk kifejezni. Perczel Béla, a királyi Curia elnöke: Bocsánatot kérek. Itt félreértés van. Igen természetes, hogy ha az okmány a fél által nem értett nyelven szerkesztetik, akkor, hogy ezt a fél megértse, azon a nyelven kell neki megmagyarázni a melyet ért, nem pedig azon a melyet »nem ért<. (Ugy van! Ugy van!) Pauler Tivadar igazságügyminister : E szakasz intézkedése azért vétetett fel, mert főkép a Muraközben van eset rá, hogy az ottani lakosok nem tudnak ugyan magyarul, de magyar nyelven kívánják felvétetni az okiratot. Már most az elébbi törvény szerint a közjegyző köteles volt tolmácsot használni, habár horvát okirat felvételére jogosítva van. A jelen törvényjavaslat ellenben azt mondja ki, hogy a közjegyző jogosítva van azon a nyelven felvenni okiratot, a melyet a fél ért, de ha a fél azt kivánja, hogy ez magyar nyelven történjék,
