Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-30_új

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 163 nézetem szerint, ezen törvény közigazgatásunkban maga után vonni: ebből azon eredményre kell jutnom, hogy a törvényjavaslatot a magam részéről a részletes tárgyalás alapjául se fogadjam el. Ha ugyanis jogtörténetünk fejlődésére visszatekintünk és nézzük, miként fejlődött megyei institutiőnk; ha tekintetbe veszem azt, hogy az 1870 : XLII. törvényczikk volt az, a mely tulaj donképen megyei institu ti ónkat új alapokra fektette és ebből kifolyőlag később a közigazgatási bizottságokról alkotott 1876-iki törvényt j tekintve, megvallom, azt hittem, hogy a harmadik lépés, a mely mintegy corollariuma az újabb szervezetnek, az lesz, hogy egyrészről a helyhatóság és municipium mindinkább erősíttetik, másrészről az állam végrehajtásának és végrehajtó közegeinek kinevezés útján gyakorlása által fog a közigazgatás szerveztetai. Ez pedig e törvényjavaslatban nem foglaltatik. Pedig azt hiszem, ha valahol, éppen Magyarországon van szükség arra, hogy a modern állam követelményeinek egyátalán megfelelhessünk, hogy a jó közigazgatás szervezése által nemzetiségeinket is megnyerhessük és hogy itt jó közigazgatási szervezet lehessen. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatban erre nézve semmiféle biztosítékot nem látok. A végrehajtó közegek ugyanazok lesznek, a kik eddig voltak. A helyhatósági municipalis élet fejlesztése, a melynek élesztése volna, szerintem, főképen kívánatos, elmarad. És én, a ki a társadalmi téren igen sokat mozgok, látom azt, hogy mind nagyobb lesz a közügyek iránti közöny ugy a megyékben, mint azon elemeknél, a melyek átalaban közügyekkel foglalkoznak. Másrészt látom azt, a mire \ Zichy Nándor gróf t. barátom rámutatott, hogy e törvényjavaslat főiránya tulajdonkép abban áll, hogy a főispáni hatalom erősbitése által, a főispáni hatalom ne közigazgatási hatalommá hanem tulajdonkép inkább politikai hatalommá tétessék. Én ezt határozottan károsnak tartom, mert a közigazgatást nem pártkérdésnek, nem pártérdeknek, hanem országos érdeknek tar. j tom, a melyben az országnak minden egyes j lakosa feltalálja szabadságának biztosítékait egy- J részrői,másrészről közgazdasági és más culturalis ! igényeinek kielégítését. Ha a rendszer, ugy a mint most van ezen novella intézkedése által lényegében fenmarad, akkor a megyei élet marad az, a mi eddig volt, a mennyiben tulajdonkép csak akkor mutatkozik — fájdalom — a megyékben élet, a mikor választás van. Nekem éppen az a reményem, hogy kinevezett tisztviselőkkel fog bekövetkezni az idő, mikor a helyi és vidéki érdekek iránt lesz érdeklődés és lesz valódi közélet és ha valóban szerveztetni fog a kinevezett tisztviselők ellenőrzése, nemcsak a választás alkalmával lesz a megyében élet és érdeklődés, hanem mindannyiszor, a mikor leginkább szükséges. Mindezeknél fogva és mert azon közigazgatási szervezetet, a melyet contemplálok, fel nem találhatom e törvényjavaslatban, én a magam részéről ezt még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el, habár nem tagadom, hogy nem megyek annyira, mint sokan t. tagtársaim közül, a kik a főispáni hatalomnak ily módon való kiterjesztését túlveszélyesnek tartják. De igen tisztelt barátom Zichy Nándor gróf rámutatott, hogy az inkább politikai hatósággá, mint közigazgatási hatósággá válik. A modern élet követelménye a mai világban akkor, a midőn a terhek mind nagyobbak lesznek,gaz állampolgárok egyik főigénye mulhatlanul szükségessé teszi, hogy legyen jó közigazgatás. Ezen biztosítékot azonban itt fel nem tudom találni és igen sajnálom, éppen most, a midőn nem lehet mondani, hogy gyorsan fejlődött volna ez institutiőnk, mert 1870-től í876-ig és 1876-tól 1886 ig, tehát 10 év múlván el, e békés időben, békés körülmények között lett volna talán időnk közigazgatásunk helyes szervezésére, a mi által akkor, a midőn később zavaros idők következhetnek be, Magyarország megerősödve és jó közigazgatási szervezettel bírva, ellenállhatott volna a támadásoknak. Én azért, minthogy osztozom Zichy Nándor gróf tisztelt barátom nézetében és helyeslem az általa előadott közigazgatási szervezetet, de a conclusióban nem osztozom vele, a méltóságos főrendek türelmét sem akarom fárasztani, egyszerűen kijelentem, hogy a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el 21*