Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 77 telik, a mely a mostaninak az utat nyitotta meg a kormányralépésre s a mely a költekezés mérvénél fogva a Deák-párti kormányokat megbuktatta. Veszélyt látok abban is, ha azt hirdetik, hogy ez az ország több terhet is elbir. Veszélyt látok abban, ha azt hirdetik, hogy mert tizenkét évvel ezelőtt Lónyay Menyhért kormánya alatt nagy dolognak látszott, hogy az ország 100 millió frtnyi terhet megbír; és tiz év múlva alig fogjuk megérteni, hogy ezt mikép tekintettük tehernek és ugyanezt alkalmazzák a mai viszonyokra, mert az ország pénzügyi érdekeinek megbirálásánál az ország közgazdasági és társadalmi osztályának egymáshoz való viszonyát is figyelembe kelívenni. Hisz én tudok képzelni oly állapotot, midőn egyes osztályok vagyonosodnak a külföldön elhelyezett értékpapírok visszavándorlása folytán ; de a mellett az országban nem arithmetikai, hanem geometriai arányban szaporodik a proletárság. Ha oly pénzügyi gazdálkodást követünk ezentúl is, a minőt eddig követtünk, félek, hogy ide fogunk eljutni. Zichy Ferencz gróf ur ö nagyméltósága felhozta beszédében a franczia assignatákkal követett eljárást s azt állitá, hogy erre nálunk nincs példa. Én azonban erre igen is tudok példát s ezt kívánom igen röviden jelezni. Mire alapultak azon assignáták? Ezek az úgynevezett nemzeti javakra: biens nationaux alapíttattak, amelyek a meggyilkolt, üldözött, megsemmisített, kiirtott aristocratia javaiból állottak. Ez forradalmi tény volt. Az assignáták megszűntek, jobban mondva megsemmisültek; megengedem, hogy a franczia közgazdaság ez alatt szenvedett, de lehet azon eljárást, mely az assignatáknál követtetett, összehasonlítani az 1848-iki magyar bankjegyek sorsával és ha valaki az assignáták megsemmisítéséért felelőssé tétetik, a mint azok, Zichy Ferencz gróf idézete szerint, Thiers által megbélyegeztettek, akkor ily megbélyegzés éri azon magyar embert is, ha volt, mert nem tudom, volt-e ilyen magyar ember, a kinek része volt az 1848-iki magyar bankjegyek értékének megsemmisítésében. Méltóságos főrendek, szerintem az előttünk fekvő költségvetés nem ntutat oly javulást, a ] mely indokolná, hogy az ország élén álló kori mány pénzügyi politikájával szemben bizalommai viseltethessem. Ha ez az első, vagy második költségvetés volna, melyet a kormány beterjeszt: lehetne az átmeneti korszak nehézségeivel mentegetni; de ha 10 év múlva, az ország pénzügyi helyzetét tekintve, ott állunk, a hol 10 év előtt álltunk, ez szerintem nem oly momentum, mely a kormánynyal szemben a bizalmat indokolhatná. Azért azzal zárom beszédemet, hogy a kormány pénzügyi politikájával szemben, melyen e költségvetés alapszik, egyátalában a bizalmatlanságnak leghatározottabb kifejezést adok. Sztáray Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az előttem szólott Zichy Nándor gróf ur kifejezte mindazt, a mit én e tekintetben mondani kívántam; feleslegesnek tartom a méltóságos főrendek idejét igénybe venni. Csak egyre nézve vagyok bátor a nézetemet nyilvánítani, melyet Pongrátz Emil báró az ország helyzetét igen kecsegtető, gyönyörű színben előtüntető előadására kívánok tenni. Az adójövedelem fokozása igen bajos lesz, mert tekintve, hogy a föídadókataster folytán a földből eredő jövedelmi adó tetemesen, sőt lehet mondani 30%-kal magasabb, mint tényleg áll. Hogy hol látta ezen javulást, azt nem tudom, de ezen tényt meg akartam mondani és egyszersmind arra íélhivni a kormányt, hogy tekintve a mezőgazdasági válságot, azzal szemben a mezőgazdaság javára szolgáló ipart és a gazdasági iparhoz közelebb álló vállalatokat támogatni méltóztassék. Tudom, hogy ennek foganatosítása igen sok nehézségbe ütközik és nevezetesen a mi közösügyes dolgainkba, a melyeknek törvényhozása velünk tökéletesen ellentétben áll. Én tehát azon óhajtásomat fejezem ki, hogy a rninister urak e tekintetben is megnyugtatásul valamit tegyenek. Egyébként elfogadom a költségvetést. Zsivkovics János b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Engedelmet kérek, hogy lassabban fogok beszélni, mert nem igen jól érzem magamat és nem is vagyok teljesen jártas a magyar nyelvben. (Halljukí) Már a szokáshoz tartozik a budget-vita s