Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-14
XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 4ä XIY. OKSZÁGOS ÜLÉS. 1884. deczember 17-én. 'SENNYEY PÁL B. ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Elnöki székfoglaló. Királyi meghívók bemutatása. Felmentést kérők. Az 1885. évi január és február havában viselendő közterhekről stb. szóló törvényjavaslat, valamint a gazdasági bizottság jelentése a főrendiház 1885. évi költségvetése iránt elfogadtatnak. Bizottsági tagok választása. Királyné ő Felsége üdvözöltetése születésnapja alkalmából. Király és királyné üdvözöltetése a karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából. 'Sennyey Pál b. elnök és Zichy-Ferraris Bódog gr., mint a legfőbb fegyelmi biróság tagjai, leteszik az esküt. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., Trefort Ágoston, Pauler Tivadar, Széchényi Pál gr., Orczy Béla b., Fejérváry Géza b., Bedekovich Kálmán. \(Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Méltóságos főrendek! {Halljuk! Halljuk!) Felséges urunk, apostoli királyunk legfelső kegyelméből ezen elnöki polczra emeltetvén, azon férfiúnak utódául, kiben én hivatalos pályám kezdetén mesteremet, majd válságos idők közepette, az alkotmányosság helyreállítása előkészítésében buzgó munkatársamat, mindenkor pedig irántam jóakarattal viseltető barátomat tisztelem, kinek a trón és haza iránti érdemei felséges urunk legújabb kegyelmi ténye által is kitüntettetvén, tegnap az ékesszólás hatalmával magasztaltattak, engedjék a méltóságos főrendek, hogy mindenek előtt hódolva azon hőn érzett tiszteletnek, melylyel a méltóságos főrendek iránt tartozom, méltőságtokat ez elnöki székből szivem mélyéből üdvözöljem; engedjék, hogy ki hosszas betegség okozta távollét után a közélet nyilvános pályájára ma lépek ismét, irántam való kötelességből kijelentsem, hogy változatlan politikai elveimnek és meggyőződésem függetlenségének teljes fentartásával jelenek meg körükben. A tisztelt kormánynyal azonos elvek solidaritása alapján nem állván, első kötelességemnek tartottam e szempontból a trón zsámolya előtt és a kormánynyal szemben politikai állásomat minden kétséget kizáró őszinteséggel világosságba hozni és ma azon tisztelet, melylyel e méltóság kötelmei és méltóságtok ismert hazafiúi érzülete iránt viseltetem, azon barátság és bizalom, melylyel méltóságtok közül többen évek hosszú során át engem megajándékozni méltóztattak, késztet annak kijelentésére, hogy politikai állásomra nézve tőlem semminemű engedmények nem követeltettek, hozzáteszem, hogy azok sem egy, sem más oldalról nem adattak. Elvhúségemet tehát, melyhez minden körülmény közt szorosan ragaszkodom, teljesen megóva érezvén és másrészről azon meggyőződésre jutván, hogy egyes kérdésekre nézve régen vallott nézeteim az alapvonásokra nézve a