Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-31

XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 255 A kormány közvetlen felügyelete alatt álló jog­lyceumoknált. Kegyes engedelmökkel ezen módosítást nagyon röviden kivánom támogatni egy pár érvvel. {Halljuk!) Ugyanis ezen módosítás felel meg azon jogviszonynak, a mely gyakorlatilag fennáll ma a királyi akadémiák és a kormány közvetlen felügyelete alatt álló joglyceumok-közt. Ezen utóbbiak, tudniillik a kormány közvetlen fel­ügyelete alatt álló joglyceumok az 1S74. és 1883-ki jogtanulmányi és vizsgálati szabály­zatok szerint a szervezésre, tanulmányra, fegye­lemre, az ügykezelésre nézve egészen coordi­náltak a királyi jogakadémiákkal; sőt magára a kormányzatra nézve is, mert közvetlenül a kor­mánytól kapják utasításaikat, rendeleteiket és közvetlenül a kormánynak tesznek jelentéseket. Azon felül tanáraik ugyanazon qualificalióva­birnak, mint a királyi akadémiák tanárai, az államnak ugyanazon közegei által vizsgáltatnak meg, mint amazok; szóval a kormány közvet­len felügyelete alatt álló joglyceumok jogállá­sára nézve nincs semmi különbség ezek közt és a királyi jogakadémiák közt. Ha tehát ezen joglyceumok az állami ter­hiekben és követelményekben teljesen egyenlők a királyi jogakademiákkal, nagyon méltányosnak látszik nekem hogy az állami előnyök és ked­vezmények tekintetében is egyenlők legyenek és azokban egyformán részesittessenek. Ezen módosítás tehát azt. czélozza, hogy az emiitett. teljes correlaíióknak logicai követelményei ki legyenek elégitve annál is inkább, miután az a fennálló gyakorlatnak is megfelel. Tudom, hogy ellenzékre talált e kérdés a hármas bizottságban. Ellenzékre talált pedig főként azért, mert eshetőleg a többi felekeze­tek is hasonló igénynyel léphetnének fel; de azt hiszem, hogy azok után, a miket ezen jogi lyceuraok szervezetéről és kormányzatáról mon­dottam, a felekezeti szempont itt döntő nem lehet. Egyébiránt, felhasználom itt az alkalmat, hogy a felekezeti szempont tekintetéből is illu­stráijam némileg a kérdést; s azt hiszem, hogy mindazon felekezetek, melyeknek akadémiájuk szervezeti, tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi rendre s kormányzatra nézve a kormány által követelt garantiáknak eleget tesznek, teljes mél­tányossággal várhatják az állam részéről leg­alább azon kedvezményt illetőleg.melyrőle szakasz szól. E szakasz és módositványom ugyanis nem nyugdíjigényről, hanem csak arról szól, hogy az illető jogakadémiákon töltött szolgá­lati évek betudassanak azoknak, a kik elébb vagy később az állam szolgálatába lépnek. Azon felekezetek, melyek tanintézetei az állam­nak teljes garantiát nyújtanak, ezt joggal kívánhatják ama nagy szolgálatokért, melye­ket intézeteik által az államnak tesznek, mely szolgálatok fontosságát nem fogja kétségbe vonni senki, a ki felfogva azon kapcsolatod melyben a nemzeti művelődés a nemzet jövő­jével áll, ezen intézetekben habár felekezetök és tanáraik működéseiben nemcsak a tudo­mány hasznos eszközeit, hanem a nemzet fenn­állásának is hathatós biztosítékát látja. Azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy az állam­nak ezen kedvezményére joggal számithatnak a nemzeti tanügy szolgálatában álló azon férfiak, kik, a nélkül, hogy munkájuk a felekezeti ki­zárólagosságjellegével bírna, ö egyedül csak ezen szempont alá lenne vonható — a mi ép ezen ellenvetéssel szemben főfontosságú tekintet -— a nemzet azon szellemi erejének előszerzésén és gyarapításán fáradoznak, mely fennállásának egyik föalapját képezi. Nagyon méltányosnak látszik legalább ne­kem, hogy azon férfiak, kik ily fontos szolgá­latot tesznek az államnak és illetőleg azon felekezetek, melyek az államnak ily nagy hord­erejű munkáját támogatják saját erejökből fentartott intézeteikkel, méltányosnak látszik, mondom, ha illető tanárai számára megkíván­ják, a mit joggal is követelhetnek, hogy a szolgálati idejök betudassék, ha talán állami szolgálatba lépnének át. Ezen felekezeti tekinteten kívül, mely leg­alább, felfogásom szerint, nem bírhat oly nagy súlylyal, hogy módositványom miatta mellőz­hető lenne, egy más ellenvetés is hozatott fel a bizottságban és ez a viszonosság elve, mely bizonyos tisztviselőkkel szemben kiköttetik és én azt hiszem, hogy a viszonossági elvre tör­tént hivatkozás szintén nem bir azon súlylyal, hogy módositványom miatta mellőztessék. Mert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom