Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-31

XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 255 A kormány közvetlen felügyelete alatt álló joglyceumoknált. Kegyes engedelmökkel ezen módosítást nagyon röviden kivánom támogatni egy pár érvvel. {Halljuk!) Ugyanis ezen módosítás felel meg azon jogviszonynak, a mely gyakorlatilag fennáll ma a királyi akadémiák és a kormány közvetlen felügyelete alatt álló joglyceumok-közt. Ezen utóbbiak, tudniillik a kormány közvetlen felügyelete alatt álló joglyceumok az 1S74. és 1883-ki jogtanulmányi és vizsgálati szabályzatok szerint a szervezésre, tanulmányra, fegyelemre, az ügykezelésre nézve egészen coordináltak a királyi jogakadémiákkal; sőt magára a kormányzatra nézve is, mert közvetlenül a kormánytól kapják utasításaikat, rendeleteiket és közvetlenül a kormánynak tesznek jelentéseket. Azon felül tanáraik ugyanazon qualificalióvabirnak, mint a királyi akadémiák tanárai, az államnak ugyanazon közegei által vizsgáltatnak meg, mint amazok; szóval a kormány közvetlen felügyelete alatt álló joglyceumok jogállására nézve nincs semmi különbség ezek közt és a királyi jogakadémiák közt. Ha tehát ezen joglyceumok az állami terhiekben és követelményekben teljesen egyenlők a királyi jogakademiákkal, nagyon méltányosnak látszik nekem hogy az állami előnyök és kedvezmények tekintetében is egyenlők legyenek és azokban egyformán részesittessenek. Ezen módosítás tehát azt. czélozza, hogy az emiitett. teljes correlaíióknak logicai követelményei ki legyenek elégitve annál is inkább, miután az a fennálló gyakorlatnak is megfelel. Tudom, hogy ellenzékre talált e kérdés a hármas bizottságban. Ellenzékre talált pedig főként azért, mert eshetőleg a többi felekezetek is hasonló igénynyel léphetnének fel; de azt hiszem, hogy azok után, a miket ezen jogi lyceuraok szervezetéről és kormányzatáról mondottam, a felekezeti szempont itt döntő nem lehet. Egyébiránt, felhasználom itt az alkalmat, hogy a felekezeti szempont tekintetéből is illustráijam némileg a kérdést; s azt hiszem, hogy mindazon felekezetek, melyeknek akadémiájuk szervezeti, tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi rendre s kormányzatra nézve a kormány által követelt garantiáknak eleget tesznek, teljes méltányossággal várhatják az állam részéről legalább azon kedvezményt illetőleg.melyrőle szakasz szól. E szakasz és módositványom ugyanis nem nyugdíjigényről, hanem csak arról szól, hogy az illető jogakadémiákon töltött szolgálati évek betudassanak azoknak, a kik elébb vagy később az állam szolgálatába lépnek. Azon felekezetek, melyek tanintézetei az államnak teljes garantiát nyújtanak, ezt joggal kívánhatják ama nagy szolgálatokért, melyeket intézeteik által az államnak tesznek, mely szolgálatok fontosságát nem fogja kétségbe vonni senki, a ki felfogva azon kapcsolatod melyben a nemzeti művelődés a nemzet jövőjével áll, ezen intézetekben habár felekezetök és tanáraik működéseiben nemcsak a tudomány hasznos eszközeit, hanem a nemzet fennállásának is hathatós biztosítékát látja. Azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy az államnak ezen kedvezményére joggal számithatnak a nemzeti tanügy szolgálatában álló azon férfiak, kik, a nélkül, hogy munkájuk a felekezeti kizárólagosságjellegével bírna, ö egyedül csak ezen szempont alá lenne vonható — a mi ép ezen ellenvetéssel szemben főfontosságú tekintet -— a nemzet azon szellemi erejének előszerzésén és gyarapításán fáradoznak, mely fennállásának egyik föalapját képezi. Nagyon méltányosnak látszik legalább nekem, hogy azon férfiak, kik ily fontos szolgálatot tesznek az államnak és illetőleg azon felekezetek, melyek az államnak ily nagy horderejű munkáját támogatják saját erejökből fentartott intézeteikkel, méltányosnak látszik, mondom, ha illető tanárai számára megkívánják, a mit joggal is követelhetnek, hogy a szolgálati idejök betudassék, ha talán állami szolgálatba lépnének át. Ezen felekezeti tekinteten kívül, mely legalább, felfogásom szerint, nem bírhat oly nagy súlylyal, hogy módositványom miatta mellőzhető lenne, egy más ellenvetés is hozatott fel a bizottságban és ez a viszonosság elve, mely bizonyos tisztviselőkkel szemben kiköttetik és én azt hiszem, hogy a viszonossági elvre történt hivatkozás szintén nem bir azon súlylyal, hogy módositványom miatta mellőztessék. Mert,