Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-29

XXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 245 is oly közös kincsünk, mely szerintem, semmi helyen meg nem csorbulhat a nélkül, hogy az összes törvényhozás annak hatása alatt ne szenvedjen. És ha e részben a magunk aggályait érvényesitjük, bizonyára számithatunk a törvényhozás más tényezői részéről is azon figyelemre és méltánylásra, melylyel hasonló esetben mi is viseltetni kötelesek vagyunk. Ezen főrendiház tekintélye, minthogy köztudomás szerint az átalakulás küszöbén vagyunk, lehet, hogy talán csorbulna, de merem magamat azzal vigasztalni, hogy nem csorbulna annyira, mint akkor, ha elhamarkodott eljárások találnának lábra kapni. Bátor vagyok tehát ismét kegyes figyelműkbe ajánlani javaslatomat. (Helyeslés a jobbközépen.) Elnök: Szavazás előtt a határozati javaslat még egyszer fel fog olvastatni. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök; A kik a határozati javaslatot pártolják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el s igy az eredeti szöveg megmarad. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 27—30. §-okat, melyek vita nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a részletes tárgyalás befejeztetvén, kérem a méltóságos főrendeket ho gy a kik a törvényjavaslatot a hármas bizott. ság szövegezése szerint átalánosságban és részleteiben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A nagy többség elfogadja. Az elfogadott törvényjavaslat közöltetni fog a képviselőházzal alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett, egyszersmind mellékeltetvén a hármas bizottság jelentése és szövegezése, a mely az eredeti törvényjavaslaton eszközölt módositásokat magában foglalja. Most a méltóságos főrendek hozzájárulásával az ülést rövid időre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, az ülést folytatjuk. A napirend második tárgyát képezi a ministerelnök urnak a képviselőház által elfogadott és a méltóságos főrendekhez átküldött határozati javaslata. Méltóztassanak azt meghallgatni. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a horvát ügyben kikiüdendö országos bizo tsdg választására vonatkozó határozati javaslatot). Elnök: Méltóztatnak a tárgyhoz átalános szempontból hozzászólani ? Prónay Dezső b.: Korántsem kívánok a határozati javaslat érdeméhez hozzászólani, hanem e helyett azt indítványozom, hogy a határozati javaslat tárgyalására napirendről levenni méltóztassanak. Erre az indokot abból merítem, hogy azt tapasztaltam, hogy itt e házban igen nagy helyesléssel fogadtatott azon érvelés, hogy azért sem volna helyes az általunk éppen egynéhány perez előtt tárgyalt törvényjavaslat törvényerőre emelését késleltetni, mert egy törvényhozásnak oly factora, melynek fennállása már csak idő kérdése, a melynek helyébe az új szervezet alapján egy új ház fog lépni, ne vegye magára a felelősséget és ne praejudicáíjon mintegy azután a következő ház akaratának, A regnicolaris deputatio megállapodásai rendesen törvényalkotásra vezetnek. Nem tudom, vájjon ezen mostani eljárásnak éppen az lesz-e majd eredménye? De kizártnak törvény alkotása nem tekinthető. A regnicolaris deputatio eljárásának eredménye meglehet éppen az lesz, hogy törvény alkotására fog alapul szolgálni. Hogy már most mi belebocsátkozzunk egy országos küldöttség választásába akkor, midőn azon országos küldöttség munkálata, legyen annak czélja már most akár törvényalkotás, akár más valamely eljárás, de utóvégre is az országgyűlés elé fog kerülni és hogy ily. körülmények közt, mint most, midőn a ház már talán csak végnapjait éli, a teljes bizonytalanság érzete alatt, melybe minket az imént tárgyalt törvényjavaslat hatása hoz, hozzunk ily határozatot, azt helyesnek nem tartom és azért a dolog érdemére nézve nem is kívánok nyilatkozni, de a regnicolaris deputatio választását most időszerűnek nem tartom s azért kérem, hogy a határozati javaslat tárgyalását egyelőre a napirendről levenni méltóztassanak. (Helyeslés a jobbközépen.) Tisza Kálmán ministerelnök; Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én igen kérem, hogy a határozati javaslatot a napirend, ről levenni ne méltóztassanak. Először is, én nem tudom, hogy az, a ki az imént azt vitatta, hogy