Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23£ mérlegelendők és azt csakugyan tagadni nem | lehet, hogy ha ezen szempontokat veszszük: hazánk izraelita lakosai — tessék ez valakinek vagy sem — birnak annyi súlylyal a közéletben, melynél fogva az, hogy egy kinevezett tag által itt képviseltessenek, politikai szempontból tökéletesen igazolt. Ezeket kívánván megjegyezni, megvallom, óhajtanám, hogy méltóztassanak a d) pontot visszaállítani. Egy félreértést pedig minden esetre kikerülni kívánok és ez az, hogy akár benn lesz a d) pont, akár nem, annak azután, hogy a korona kinevezése útján más alapon bejöhet-e az illető, vagy sem, az itteni határozat nem praejudical. Kérem a d) pont visszaállítását. (Helyeslés.) Vay Miklós b. koronaőr: Nagyméltóságú elnök ur! méltóságos főrendek ! Ne hogy szavazás esetére csak az egyszerű igenre vagy nemre legyek szorítva, mindjárt kezdetben kijelentem, hogy én e kérdésre nézve a képviselőház véleményét fogadom el s kívánom, hogy az izraeliták hitfelekezetének köztünk képviselete törvényileg mondassák ki. Részemről, ki kevés pillanatok előtt üdvözölte azt, hogy a vallásegyenlőség elvénél fogva hitfelekezetem egy újabb szép jognak jött birtokába, nem akarhatom, hogy az általunk monopolizáltassék, nem eshetem annak gyanúja alá, hogy csak addig kívánom az elvet fentartani, míg az nekem termi gyümölcseit, s tényleg megtagadni azt, ha annak a másokkal megosztásáról van szó. Egyébiránt azt nem lehet tagadni, hogy ha megmaradna is a hármas bizottság véleménye, a kormány kinevezés útján behozhatná azt, kit ugy contemplál, mint az izraelita községi egyháznak egyházi vagy világi elöljáróját; lehetne tehát mondani, hogy ez különben is megtörténhetvén, ne bajlódjunk mi e kérdéssel! (Ellenmondás a jobbközépen.) Én azonban ellenkező véleményben vagyok, én azt akarom, hogy mi magunk mondjuk ki, miként a vallásegyenlőség elvénél fogva nem akarjuk 600,000 polgártársunktól megtagadni azon jogot, melyet minden más felekezeteknek megadunk. Mondatik ugyan, hogy e hitközség világos törvény által nincsen e hazában mint olyan bevéve ? Non est lege recepta! Ekkor tehát csak tolerált! Már kérdem, lehet-e ezt még ma is kimondani, ha talán szorosan nem igy lenne is, ma, midőn másrészről ki van irányukban a jogegyenlőség minden tekintetben mondva, a vallás szabad gyakorlása, hivatalképesség, választási, választhatási jog, egyszóval minden, mivel minden magyar polgár bir ; ily körülmények között van-e még szükség kimondani, quod sint lege recepta ? Sőt én alig képzelem ezen elvek gyakorlatba vétele után csak szükségét, sőt majdnem lehetőségét is, hogy még valamikor törvény hozassák, mely kimondja, hogy mától fogva nem tolerálva, de törvénybe vannak a zsidók e hazában véve! Ne legyünk kevésbé liberálisok, mint a képviselőház, (Zaj a jobboldalon.) ne engedjük magunkat intolerantiával vádoltatni, a vallástürelmetlenségnek lejárt ideje; mutassa meg a magyar főrendiház, hogy régi alakjában is — mert hiszen még nem alakultunk újjá — a felvilágosodásnak lobogtatja fennen szövétnekét! ne várjunk ismét 40—50 évig, hogy megadjuk a zsidóknak azt, mit ma az evange^ likusoknak ama szokásos fentartás nélkül egyhangúlag megszavazott még afőméltóságúrómai katholikus clerus is. Elnök: Felírva senki sem lévén, következik a szavazás. Mindenek előtt fel fog olvastatni Eszterházy István gróf ő méltóságának indítványa. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa Eszterházy István gróf módositványái). Elnök: A kik ez initdványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A holnap 11 órakor tartandó ülés napirendje a főrendiház szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és esetleg a ministerelnök ur határozati javaslata a regnicolaris deputatio kiküldetése tárgyában. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 4 óra 10 ptrczkor.) FŐRENDI NAPLÓ. 1884 —87. I. KÖTET. 30