Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

232 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. fogadtatott el. E szerint megmarad az eredeti | szerkezet, Eszterházy István gr.: A hármas bizottság előterjesztése abban is különbözik az alsóház által felküldött törvényjavaslattól, hogy az alsóház szövegéből az utolsó d) pont a hármas bizottság által kihagyatni javasoltatik. Ezen pont igy hangzott: d) egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi előljáró, kit ő Felsége a király, a ministertanáes felterjesztésére, nevez ki. Bátor vagyok javaslatba hozni, a 48-iki törvényekben kifejezett felekezeti jogegyenlőség alapjára hivatkozva és támaszkodva azon igazság és méltányossági érzetre, melyre feltétlenül a méltóságos főrendeknél mindenkor számithatni, a d) pontnak a javaslatba való újólagos felvételét. {Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztassék a javaslatot Írásban benyújtani. Cziráky Béla gr. jegyző' {olvassa az indítványt): >d) egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi elöljáró, kit ő Felsége B. király, a ministertanáes felterjesztésére, nevez ki. < Károlyi István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Nem volt szándékom e ponthoz hozzászólni, mert azt hittem, hogy ugy, mint a bizottsági tárgyalásnál, talán itt is elfogadjuk azon akkor tett felszólalást, hogy a d) pont egyszerűen kihagyassék. De miután Eszterházy István gróf szükségesnek és opportunusnak látta ezen kérdést itt ajánlatba hozni, kötelességemnek ismerem a magam, valamint azok nevében, kik ezen kérdésben ugy gondolkoznak, mint én. néhány szóval jelezni azt, miért nem tartom szükségesnek, kívánatosnak, hogy az izraelita a magyar főrendiházba jövőre mint tag bevétessék. (Halljuk!) Az utóbbi napokban leginkább azon argumentatiók jöttek szőnyegre, hogy a történeti alapot vegyük tekintetbe, históriai szempontról, magyarsági szempontról és egyszóval qualifieatióról beszéltünk. Kérdem a méltóságos főrendeket, qualificatiónak tartja-e valaki köztünk, hogy azért, mert valaki zsidó, tagja legyen a magyar főrendiháznak ? {Derültség.) A zsidónak imája, mint tudom, még ma is nem a magyarok istenéhez szól, hanem a Jehovához, a zsidókna nyelve nem a magyar nyelv, hanem zsidóul beszélnek egymással. Nem is tekintem magyarnak a zsidót, hanem egy fajnak tekintem, mely bejött Magyarországba, benne a magyar nemzetnek, szerintem, lényegét nem tekinthetem. {Helyesléi a jobbközépen.) A magyar főrendiházat ugy kívánom alkotni, hogy főalapvonása jövőre is a magyarság, a hazafiság, a becsületesség és függetlenség legyen. (Helyeslés a jobbközépen.) Hosszú idők multával nem bánom, ki lehet nevezni a zsidót is főrendi tagnak, de a függetlenség oly függetlenség, mely akkor is létezik, mikor szembe kell állni nemcsak lefelé, nemcsak felfelé a kormánynyal, de még a dynastiával is, hogy ki merje mondani a magyar mágnás a szót mindig, mikor a magyar nemzet érdeke megkívánja. {Élénk helyeslés a jobbközépen.) Ezen qualificatiót, megvallom, nem akarok sérteni, de a zsidónak megadni nem lehet és igy ajánlom, hogy azon pont egyszerűen kihagyassék. {Elénk helyeslés a jobbközépen.) Tisza Kálmán niinisterelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek I {Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom ezen tárgyhoz bővebben szólni; fentartottam nézetemet a hármas bizottságban,, mint ezt a jelentés is igazolja, jeleztem az átalános vitánál, hogy erre vonatkozó nézetemet fent ártom. Jeleztem azt. is, hogy igaz ugyan, a mit a hármas bizottság indokolásában mond, hogy Magyarországon ma az izraelitáknak nincs oly átalánosan, országosan elismert egyházi elöljárója, mint a többi felekezeteknek, de megmondtam azt is, hogy hisz ép ezért nem azon felekezeti minőségnél fogva, de a Felség kinevezése folytán fogna közülök valaki a főrendiházban ülni. És méltóztassanak megengedni, hogy csak egy pár szót hozzak fel és azután méltóságtok bölcsességére bizom a döntést. Én egyfelől azt hiszem, hogy a méltóságos főrendiház, mely 1867 óta a felekezetek közti egyenlőtlenség eltörlésére czélzó minden intézkedést és magát az izraeliták emancipatióját is elfogadta, csak ezen újabbkori traditiójához marad hű, ha helybenhagyja egy ily tagnak bejöhetését és nem tudom, hogy még a korona kinevezése útján eredő ilyen tag részvételéből minő veszély háromolhatnék a méltóságos főrendiház bármily irányú tulajdonságaira. Ésmegjegyzem még, hogy itt nem lehet és nem szabad sem ellenszenvről, sem rokonszenvről szólni; itt szerintem a politikai szempontok