Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

232 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. fogadtatott el. E szerint megmarad az eredeti | szerkezet, Eszterházy István gr.: A hármas bizott­ság előterjesztése abban is különbözik az alsó­ház által felküldött törvényjavaslattól, hogy az alsóház szövegéből az utolsó d) pont a hármas bizottság által kihagyatni javasoltatik. Ezen pont igy hangzott: d) egy izraelita hitközségi egy­házi vagy világi előljáró, kit ő Felsége a király, a ministertanáes felterjesztésére, nevez ki. Bátor vagyok javaslatba hozni, a 48-iki tör­vényekben kifejezett felekezeti jogegyenlőség alapjára hivatkozva és támaszkodva azon igaz­ság és méltányossági érzetre, melyre feltétlenül a méltóságos főrendeknél mindenkor számit­hatni, a d) pontnak a javaslatba való újólagos felvételét. {Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztassék a javaslatot Írásban benyújtani. Cziráky Béla gr. jegyző' {olvassa az in­dítványt): >d) egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi elöljáró, kit ő Felsége B. király, a ministertanáes felterjesztésére, nevez ki. < Károlyi István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Nem volt szándékom e ponthoz hozzászólni, mert azt hittem, hogy ugy, mint a bizottsági tárgyalásnál, talán itt is elfogadjuk azon akkor tett felszólalást, hogy a d) pont egyszerűen kihagyassék. De miután Eszterházy István gróf szükségesnek és oppor­tunusnak látta ezen kérdést itt ajánlatba hozni, kötelességemnek ismerem a magam, valamint azok nevében, kik ezen kérdésben ugy gondol­koznak, mint én. néhány szóval jelezni azt, miért nem tartom szükségesnek, kívánatosnak, hogy az izraelita a magyar főrendiházba jövőre mint tag bevétessék. (Halljuk!) Az utóbbi napokban leginkább azon argu­mentatiók jöttek szőnyegre, hogy a történeti alapot vegyük tekintetbe, históriai szempontról, magyarsági szempontról és egyszóval qualifi­eatióról beszéltünk. Kérdem a méltóságos főrendeket, qualifi­catiónak tartja-e valaki köztünk, hogy azért, mert valaki zsidó, tagja legyen a magyar fő­rendiháznak ? {Derültség.) A zsidónak imája, mint tudom, még ma is nem a magyarok iste­néhez szól, hanem a Jehovához, a zsidókna nyelve nem a magyar nyelv, hanem zsidóul beszélnek egymással. Nem is tekintem magyar­nak a zsidót, hanem egy fajnak tekintem, mely bejött Magyarországba, benne a magyar nem­zetnek, szerintem, lényegét nem tekinthetem. {Helyesléi a jobbközépen.) A magyar főrendiházat ugy kívánom alkotni, hogy főalapvonása jövőre is a magyarság, a hazafiság, a becsületesség és függetlenség legyen. (Helyeslés a jobbközépen.) Hosszú idők multával nem bánom, ki lehet nevezni a zsidót is főrendi tagnak, de a függet­lenség oly függetlenség, mely akkor is létezik, mikor szembe kell állni nemcsak lefelé, nem­csak felfelé a kormánynyal, de még a dynas­tiával is, hogy ki merje mondani a magyar mágnás a szót mindig, mikor a magyar nem­zet érdeke megkívánja. {Élénk helyeslés a jobb­középen.) Ezen qualificatiót, megvallom, nem akarok sérteni, de a zsidónak megadni nem lehet és igy ajánlom, hogy azon pont egyszerűen kihagyassék. {Elénk helyeslés a jobbközépen.) Tisza Kálmán niinisterelnök: Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek I {Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom ezen tárgy­hoz bővebben szólni; fentartottam nézetemet a hármas bizottságban,, mint ezt a jelentés is igazolja, jeleztem az átalános vitánál, hogy erre vonatkozó nézetemet fent ártom. Jeleztem azt. is, hogy igaz ugyan, a mit a hármas bi­zottság indokolásában mond, hogy Magyar­országon ma az izraelitáknak nincs oly átalá­nosan, országosan elismert egyházi elöljárója, mint a többi felekezeteknek, de megmondtam azt is, hogy hisz ép ezért nem azon felekezeti minőségnél fogva, de a Felség kinevezése foly­tán fogna közülök valaki a főrendiházban ülni. És méltóztassanak megengedni, hogy csak egy pár szót hozzak fel és azután méltóságtok böl­csességére bizom a döntést. Én egyfelől azt hiszem, hogy a méltóságos főrendiház, mely 1867 óta a felekezetek közti egyenlőtlenség eltörlésére czélzó minden intéz­kedést és magát az izraeliták emancipatióját is elfogadta, csak ezen újabbkori traditiójához marad hű, ha helybenhagyja egy ily tagnak bejöhetését és nem tudom, hogy még a korona kinevezése útján eredő ilyen tag részvételé­ből minő veszély háromolhatnék a méltóságos főrendiház bármily irányú tulajdonságaira. És­megjegyzem még, hogy itt nem lehet és nem szabad sem ellenszenvről, sem rokonszenvről szólni; itt szerintem a politikai szempontok

Next

/
Oldalképek
Tartalom