Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-28
228 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. ható arányszámokban, hanem abban, hogy valamint a többi vallásfelekezetek püspökségei, ugy a mi superintendenseink is egytől egyig legyenek képviselve; mert különben sem lehet a törvény által elérhetni akart czél elérve, miután akként, kivált annak azon intézkedése mellett, hogy mindig a legidősebb püspökök s főgondnokok legyenek tagjai a főrendiháznak, vagy azon esetnek kellene bekövetkezni, hogy a református vagy evangélikus egyház öt-öt egyházkerülete közül kettő-kettő egészen képviselet nélkül maradna, vagy esetleg annak 2 — 2 kerülete csak püspöke, 2 csak főgondnoka által lenne képviselve, a mi magában a törvényjavaslatban is alapelvül vett protestáns alkotmányi elvvel ellenkezik. Ezen okoknál fogva vagyok ezen ponthoz azon módosítást benyújtani bátor, hogy valamint a többi vallásfelekezetek minden püspökségei, ugy a reformátusok és az evangélikusokéi is teljes számmal legyenek a főrendiházban képviselve. Midőn ezt teszem, azon kivül hogy a vallásjogegyenlőségről szóló törvényeinkre szorítkozom, bizom a méltóságos főrendek méltányosságában is és mindamellett is talán nehogy telhetlenséggel vádoltassam, vagy bárkinek is felszólalásom folytán azon bizonyos *a kis ujj mutatása folytán az egész kéz utáni kapásáról* szóló példabeszéd jusson eszébe, fel nem szólaltam volna ily irányban, ha kettőről nem lennék meggyőződve: először arról, hogy a törvény czélja csakis igy lesz teljesen elérve s csak ily módon fogják teljes elismeréssel fogadni, abban teljes megnyugvásukat feltalálni az érdekelt felekezetek. (Élénk helyeslés.) Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassa id. Vay Miklős báró és Ptőnay Dezs'3 Mró mődositványát). »Az evangélikus református egyháznak hivatalban levő püspökei és főgondnokai, ez utóbbiak közt az erdélyi egyházkerületnek hivatalban legidősebb főgondnoka, továbbá az ágostai evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője, kerületi felügyelői és püspökei és az unitárius egyháznak hivatalban idősebb egyik elnöke azaz vagy püspöke vagy főgondnoka. < Brennerberg Mór főispán: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A most hallottak után könnyű volna a szótól elállanom, mert legközelebb áll nézetemhez az épen most előterjesztett módositvány s ha az el is fogadtatnék, ismétlem, szívesen visszavonulnék a térről és csak azon esetre, ha az nem fogadtatik el, tartom fenn indítványomat. Nem fogok én a magas ház türelmével visszaélni, csakis egy pár perezre kérem ki szives figyelmöket. (Halljuk!) Méltó büszkeséggel lapozhatunk a világtörténet könyveiben és méltó büszkeségünkre azt találjuk ott, hogy szeretett hazánk Magyarország és benne bizonyosan nem legkisebb részben az erdélyi terület a szabadelvűség terén, ugy a háború, mint a béke idején, mindig az első sorban küzdött. Hogy ma is ugyanazon téren mozgunk, jele annak az, hogy most ez indítványt elfogadjuk és a tolerantiának újabb jele ezen törvényezikk jelen szakaszában nyilatkozik. Mély köszönettel fogadom részemről is azon méltányos intézkedést, mely abban áll, hogy azon felekezetek, melyek eddig egyenjogúságban nem részesültek, ugyanazon jogban részesüljenek és csak azt teszem hozzá, hogy miután, őszintén bevallva, nincs sok reményem, hogy az előttem előterjesztett javaslat elfogadtatik, csak azon esetre, ha tudniillik el nem fogadtatik, vagyok bátor egy, bár szó szerint igen csekély, de az én szerény nézetem szerint mégis nagyon fontos módositványt benyújtani. A módosítás igy hangzik: >az evangélikus református és ágostai hitvallású evangélikus egyházak hivatalban legidősb 3—3 püspöke« szavak után szurassék közbe »kiknek egyike minden esetre az erdélyi ágostai hitvallású egyháznak püspöke legyen<. Legyen szabad végül csak pár szóval röviden indokolni szerény javaslatomat. Nem voltam soha és nem is vagyok barátja a különlegességeknek, nem vagyok barátja a szabadalmak- és privilégiumoknak és a hol mellőzhető, ott nem foglalok el különös álláspontot és csakis annyiban, a mennyiben talán különös viszonyok még fennállanak, a legmérsékeltebb határig kívánnám részemről és pedig a menynyiben az ágostai hitvallású egyházak közt