Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

\ 216 XXVIII. ORSI jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal, megállapíttatik, hogy ha az ezen szakasz o) pontjában emiitett vagyoni képesí­téssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar főrendi­házban jogukat csak azon esetekben nem gya­korolhatják, a melyek a monarchia két állama közti kiegyezés tárgyát képezik. Más államok törvényhozásában üléssel és szavazattal bíró főrendiházi tagok pedig csak akkor gyakorol­hatják ebbeli jogukat, ha a törvényben foglalt kellékekkel bírnak és ha ez iránti jogukat egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi Julius 1-éig a magyar királyi ministerelnökhö z intézendő nyilatkozatot, tesznek.* A többi rész marad. Ezen módositványt bátor vagyok a méltó­ságos főrendeknek javaslatba hozni, kijelentvén, hogy szem előtt tartottam azt, hogy minél ke­vésbé szenvedjen változást a szöveg. Minthogy pedig én ezen indítvány tételére elkészülve nem voltam s azt csak hirtelenében fogal­maztam és azt is tudván, hogy hiányok foly­tán némelykor czélszerű javaslatok sem része­sülnek helyeslésben, kérem a méltóságos fő­rendeket, hogy a szövegezésben netalán mu­tatkozó hiányokat legyenek kegyesek elnézni. Ajánlom módositványomat a méltóságos főren­deknek elfogadás végett. Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassa a módositványt). Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Csak egy szót kívá­nok Prónay Dezső báró felszólalására vála­szolni. A mi az ő általa felhozott nézeteket illeti, én, ugy mint egész életemen át, kész vagyok ő vele szemben az elvi harcz keztyűjét felvenni. Most is felvenném, ha jelen esetben nem nyilatkoztam volna a törvényjavaslat illető szakasza ellen éppen azért, mert minden gyakorlati szükség nélkül kényes elvi kérdést vetett föl. (Helyeslés:.) Zichy Nándor gr;: Nagyméltóságú elnök ur, ÁGOS ÜLÉS. méltóságos főrendek! Én kegyes engedelmökkel egy húrt szeretnék megpendíteni, mely ugy hi­szem ez alkalommal mindnyájunkban visszhangra talál. Ha az előttem szóló Prónay Dezső báró azon feltevésből indult volna ki, hogy oly fel­szólalás, mely a hazafiság s a magyarság iránti ragaszkodástól sugalmazfatik, ezen fő­rendi körökben meleg visszhangra nem talál, akkor kétségkívül nagyon csalódnék. És ugy hiszem, viszont azon feltevés, hogy igen t. ba­rátom Walterskirchen báró, midőn beszédében hangsúlyozta azon kapcsolatot, melyet ő hely­zetében feltalál, hogy ha, mondom, ez alatt valaki azt volna képes sejteni, hogy itt más kapcsolatokra is lehet gondolni, mint azokra, melyek közjogunkban megállapítva vannak, ak­kor szintén igen csalódnék. De az életben van­nak kapcsolatok, melyekről megfeledkezni egyi­künknek sem áll érdekében és a melyek a köz­és magán ügyek eligazításában a legüdvösebb eredményeket hozhatják létre: ezek a rokon­szenv, a tisztelet, a családi összeköttetés, mint a múlt század emlékeiből eredő kapcsolatok. (Átalános helyeslés.) Hány a haza történetében magasan álló család létezik, melynek neve előtt minden ma­gyar tisztelettel meg fog hajolni és melyeket az indigenatus tett magyarokká. Mind a legköze­lebb múlt évtizedek, mind a századok története tanúskodik ezek mellett. Vájjon a Wenckheim és Pálffy családok az Árpádok alatt vagy az első királyok alatt Németországból szakadtak-e be e hazába, a történet ma is tusakodik és hány más család nem engedi kétségbe vonatni, hogy nem éppen szükséges, hogy Árpádtól szakadt légyen vérünk, hogy igaz magyarok és haza­fiak legyünk. (Átalános helyeslés.) Ezen pietásnak, ezen rokonszenv, ezen me­leg érzésnek óhajtottam ezen szakasz tárgyalá­sánál kifejezést: adni. És ha ezen főrendiház ezen alkalommal ta ­Ián az én véleményem ellenében is fenn fogja tar­tani e szakaszt ugy, a mint a hármas bizott­ság formulázta: ez nem a meleg rokonszenv hiányából fog eredni, hanem tisztán csak he­lyes törvényhozási és ezen ház mikénti alaki­| tása iránti nézetekből, melyek fölött a hideg

Next

/
Oldalképek
Tartalom