Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 217 ész és nem a rokonszenv dönt. (Átalános helyeslés.) Nagyban és egészben, méltóságos főrendek, én a nagyméltóságú Szécsen Antal gróf által előadott érveket pártolom és helyeseknek is-, merem, de egyszersmind melegen óhajtom azt is, hogy a ki a magyar törvényhozásban részt vesz, szokásaiban, érzületében igazi magyar legyen és ezen tulajdonokat ne csak szivében hordozza, hanem tettleg is érvényesítse. (Áta­lános helyeslés.) Óhajtom, hogy azon tisztelt és szeretett tagjai e háznak, a kik nem minden­kor laknak körünkben, minél gyakrabban és állandóbban lakjanak itt, hogy legyenek kül­szinleg is teljesen magyarok, ezt a kívánságot jogosultnak tartom és ugy hiszem, hogy ha ezen kivánatomnak nem felelnek meg, nem jó­akaratjuk hiányán múlik, hanem az élet viszo­nyainak kényszere hozza magával. Én a magyar nemzet assimiláló képessé­gének minél tágabb kört szeretnék nyitni. (Áta­lános helyeslés.) Mindezen tekinteteknél fogva én az előt­tem beadott két módositványt szívesen el­fogadom. De teszek még le egy szűkebb körű mó­dositványt a ház asztalára, hogy azon esetben, ha ama mődositványok többséget nem nyerné­nek, lehessen ezen szakasznak mégis oly ala­kot adni, mely legalább ezen assimiláló hatás­nak befolyását és a birodalmi tanácsban kép­viselt országok és tartományok felsőházában helyet foglaló magyar indigenáknak az ezen törvényhozásba való belépést nem köti határo­zott időponthoz. Méltóztassanak ezen szakasz b) pontja alatti második szakában ezen szó után: »ha« e szókai beletenni >ha előbb«, a többi marad egészen a hol a 24 évről van szó és innen kezdve a következő sorok törlendők: egész az »a< betűig és megmarad: »aminister­elnökhöz intézendő nyilatkozatot teszen«. Ké­rem módositványom felolvasását. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a módositványt). Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Szavaim helyreigazí­tása végett vagyok bátor szót kérni. (Halljuk!) Igen rövid lehetek. FŐKENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. Zichy Nándor gróf tisztelt barátom, habár csak feltételesen nyilatkozott, azt monda, hogy tévedek, ha talán azt teszem fel, mintha egy hazafias enuntiatio e házban visszhangra nem találna. Nem az volt szándékom azon kijelen­téssel, midőn azt mondtam, hogy nem lep meg, ha szavaim visszhangra nem fognak találni. Nem a hazafiságra vonatkozott e kijelentésem. Én nem kételkedem, hogy hazafias enuntiatio itt visszhangra talál; a mire kijelentésem vo­natkozott, az azon itt szerzett tapasztalás, hogy az én közjogi felfogásom itt visszhangra nem talál, mert rendesen leszavaztatom. Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltó­ságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azokban a miket Zichy Nándor gróf a rokonszenvre nézve felhozott; azokban, a miket felhozott arra nézve, hogy a törvénynek itt contemplált dispositióit nem az ellenszenv, hanem a főrendiház újra­szervezésének helyes alapjai szempontjából sugalmazták, tökéletesen egyetértek; de nem érthetek egyet sem ő méltóságával, sem a módositványt ajánló többi urakkal arra nézve, a mit módosítani kivannak. De mielőtt még egy pár szót erről szóla­nék, meg kell jegyeznem azt, hogy a honosí­tási törvényre hivatkozni ezen esetet illetőleg alaposan nem lehet. Ha a honosítási törvény­nek — csak ezt jegyzem most meg minden részletezés nélkül — czélja lett volna a főrendi­ház összealkotását csak az indigenákra nézve is érinteni, bizonyosan kimondta volna és ha kimondta volna, tehát benne volna, 1879 óta alkalmaztatott volna is. Maga a tény, hogy senkinek eszébe nem jutott ezen törvényt az indigenák jogai szempontjából alkalmazni, mu­tatja, hogy ezen törvénynek nem is volt czél­zata ezen régi viszonyt érinteni, a mely he­lyesen csakis a főrendiház szervezése alkal­mával érinthető. A mi magát ezen szakaszt illeti, nem aka­rok bővebb értelmezésekbe bocsátkozni. Részem­ről tökéletesen respectálom azt, a mit Szécsen Antal gróf ó excellentiája mondott, hogy nem kell mindig a conflictusok lehetőségére gon­dolni, de gondolni kell a közreműködés lehe­tőségére is. És én azt hiszem, hogy azon viszonyban, melyben a monarchia két állama 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom