Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 213 (Szünet után ) Elnök : Folytatjuk a tárgyalást. A b) pont második bekezdése újból fel fog olvastatni. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a b) pont második bekezdését). Szécsen Antal gr.: Nem szándékozom ezen szakasz elvi alapját feszegetni, mert ellenvetésem ezen szakasz ellen éppen abban gyökerezik, hogy minden kellő ok nélkül oly elvi kérdést vet fel, melynek semmi gyakorlati jelentősége nincs. Elismerem, hogy plausibilis azon eszme, hogy a törvényhozási jog rendszerint különféle törvényhozási testületekben egyaránt nem gyakorolható. De ennek daczára oly országokban, melyekben ily jogok mint személyes és családi kitüntetések az idők lefolyta alatt családi, vagyoni összeköttetéseiknél fogva léteztek, ezen jogok rendszerint érintetlenül minden feltétel nélkül fentartatnak és azok érvényesítése egyszerűen az illetők tapintatára bizatik, Ha e szakasz átalában a "történelmileg elég szövevényes indigenatus kérdésének rendezését foglalná magában, akkor annak jogosultságát még bizonyos mértékben elismerhetném. De mindaz, a mi e kérdésre nézve gyakorlatilag elérhető, már a reformjavaslat intézkedései által teljesen meg van oldva. Mert aránylag csekély azon indigenák száma,kik Magyarországban vannak és még csekélyebb azoké, kik a törvényjavaslatban szabályozott censust fizetik; legcsekélyebb olyanoké, kik azon kivül tagjai egyszersmind egy más törvényhozásnak, mint a miénknek. Ily csekély szám irányában következményeiben messzeható elvi intézkedést érvényesíteni akarni, felfogásom szerint, a törvényhozás föladatának helyes megoldásával össze nem egyeztethető. Vizsgáljuk közelebbről azon indokokat, melyek a kérdéses szakasz intézkedései mellett fölhozatni szoktak. Rendszerint arról van szó s azon aggodalom uralkodik az elméken, hogy oly esetekben, melyekben Magyarország és ő Felsége többi országai közt ellentétek, vagy collisiók léteznének, az illetők jogának érvényesítése káros következményekkel lehetne összekötve a magyar törvényhozás határozataira. Eltekintve attól, hogy véleményem szerint, ott, hol ő Felsége többi országaihoz való viszonyunkról van szó, nem egészen igazolt azon viszonyok irányában, melyek az európai nemzetközi állapotok egyik sarkkövét; s saját állásunknak és a monarchia nemzetközi állásának alapját képezik, mindig csak a collisio lehetőségét szemmel tartani, a nélkül, hogy az a közreműködés lehetősége és kötelezettsége fölemlitése által ellensúlyoztatok. Hallottamé termen kivül e tekintetben a delegationalis működést felhozatni, soha sem tudtam, hogy valaki a delegatio tagja lehet születésénél vagy személyes jogánál fogva, ügy hiszem, hogy a delegatio tagja e házból csat akkor lesz az illető, ha a méltóságos főrendek őt azzá megválasztják. Ép ugy hallottam másoktól, hogy a kiegyezési előkészítő tárgyalásoknál fordulhatnak elő ily esetek. Erre nézve véleményem szintén mindig az volt, hogy születésénél vagy személyes jogánál fogva a kiegyezési bizottságnak soha senki sem lehet tagja. E tekintetben tehát veszély szintén nem foroghat fenn. Az is említtetik, hogy a főrendiház teljes számú tanácskozásaiban Magyarország és ő Felsége többi országai közt kiegyenlítési kérdésekben összeütközés történhetik és ez összeütközés esetében a kérdéses szavazatok gyakorlása veszélyeshátránynyaljárhatna.Eltekintek attól, hogy itt az egyesek lelkiismeretes tapintatában bízni kell. Berlin és Bécs közt példának okáért ezen bizalom csakugyan létezik, látszik, miután vannak az ottani főrendiháznak oly tagjai, a kik egyszersmind az osztrák urakházának tagjai és pedig nem az előbbi német szerkezet alapján, hanem a 66-iki események utáni időkorszakban is. Eltekintve ettől és minekutána az itt kérdésben forgó szavazatok száma a 9—10-etalig múlhatja fölül, erre nézve meggyőződésem az, hogy ha oly összeütközés vagy ellentét keletkeznék, mely az ország többségétől elismerve, a képviselőház által kifejezetten, kétségkívül a főrendiház többsége által is nyomatékos kifejezést talált volna, ily esetben 10—12 szavazat nem bírhatna döntő befolyással, még ha az illetők visszaélni akarnának is jogukkal. Ellenkezőleg, ha 10—12