Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-21

Í06 XXL ORSZÁGOS ÜLÉS. alaptalanul történnék, védekezni. Tehát az egyéni szabadság meg lesz óva a nélkül, hogy a közérdek veszélyeztetnék. A község megteszi jelentését a gyámhatóságnak, ez utasítja az ügyészt, határozni a bíróság fog, szabadságában állván minden félnek felebbezni. Minthogy tehát a közérdek megkívánja, minthogy a tapasztalás azt tanúsítja, hogy fordultak elő gyenge elméjüségi esetek, midőn az illetőket gondnokság alá helyezni nem lehetett és ennek következtében beállott a község megterheltetésének veszélye, az a veszély, hogy oly egyéneket tartson el, a kik előbb bírtak vagyonnal és gondnokság alá azonban nem helyeztettek. Én ennélfogva az intézkedést czélszerünek és sürgősnek találom s kérem a méltóságos főrendeket, hogy az illető szakaszt elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: Ha a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadják átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, következik a rész-' letes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa az 1. és 2. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. %-t). Majthényi László b.: Ha jól fogtam föl, a mi e paragraphusban mondatik, vagy mondatni szándékoltatik, akkor az ezen szakaszban foglalt rendelkezést világosabban kell szövegezni. E szakasz első pontjában az van mondva, hogy azon jog, a mely eddig a nagykorúnak gondnokság alá helyezését, illetőleg a fel- és lemenő rokonokat illette, kiterjesztessék a házastársra is. Ez ellen észrevételem nincs azon közösségnél fogva, a melyben a házastársak élnek, hol az egyiknek pazarlása a másikra hátrányos lehet. A második pont azt tartalmazza, hogy azon esetekben, midőn a gondnokság alá helyezést valaki önmaga kérte, a gondnokság a gondnokolt kérelmére nem szüntethető meg, ha időközben a bíróság részéről kimondatik, hogy a gondnokság elrendelése a házastárs érdekében is történt. így fogom fel azt, a mit a szakasz mondani óhajt, de két kifejezés ennek értelmét homályossá teszi. Az egyik az, a mely azt mondja, hogy a gyámtörvény >56. §-ának második kikezdése szerinte Ez a >szerinte annjit tesz, hogy azonos intézkedésről van szó, holott itt nem azonos, hanem analóg intézkedés történik, a mennyiben ott a fel- és lemenő rokonokról, itt pedig a házastársról van szó. A másik az, hogy az mondatik, > akkor sem szüntethető meg<, a minek folytán szükségképen előáll az a második kérdés, hogy hát mikor nem szüntethető meg? Erre nézve pedig a törvény nem adja meg a kivánt világossággal a feleletet. Én tehát több társammal együtt vagyok bátor e szakaszt a következő módosított szövegben ajánlani elfogadásra. »Az 1877. évi XX. törvényczikk 28. §. b) és c) pontjainak eseteiben a gondnokság alá helyezést, az 1877:XX. törvényczikk 31. g-ában említett jogosítottakon kívül, a gondnokság alá helyezendőnek házastársa is kérheti. Ezen esetekben, a gondnokolt saját kérelmére elrendelt gondnokság az idézett törvény 56. §-ának második kikezdése értelmében gondnokolt kérelmére hasonlóan nem szüntethető meg azonnal, ha időközben a házastárs kérelmére kimondatott, hogy a gondnokság az ő érdekében is fennáll. < Ennek indokolásául csak annyit hozok fel, hogy az önmagában jó törvény értékét fokozná a világos szövegezés s hogy ha annak értelmezésére a lehető legkevesebb eltérés legyen. Ezen szempontból vagyok bátor módosításomat elfogadásra ajánlani. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a beadott módosítást). Pauler Tivadar igazságügyminister: Minthogy e módosítás nem ezéloz egyebet, minthogy az világosabban fejeztessék ki, a mi magában a szakaszban van, nekem az ellen nincs észrevételem. {Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nekem is van a 3. §-ra vonatkozólag észrevételem. A 3. §. azok sorába, kik jogosítottak a gondnokság elrendelését kérni, a hitvestársat is beveszi. Ha a következő 4. §-ban ezen jog még másokra is ruháztatnék, a mit én részemről nem óhajtok, akkor a jogosítást már itt kellene kimondani, mert a 4. §. nem azt sorolja elő, hogy kiknek kérelmére jogosított elrendelni az illető hatóság a gond-