Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-21

XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 105 nézve oly körülmények forognak fenn, melyek folytán teljes elszegényedéstől és ennélfogva attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való megterheltetésnek leend kitéve, az illetékes gyámhatóság rendeletéből a gondnokság alá helyezést az árvaszéki ügyész is kérheti. Eddig azon elv tartatott szem előtt, hogy a gondnoksági és árvaügyek kezelése az egyéni jog alapján történik a kiskorúak, itt a házastársak és felmenő rokonok érdekében. A következő pont ;azonban azon elvet tartalmazza, hogy a község és közjó érdekében valakinek vagyonát gondnokság alá lehet és kell helyezni. Én ugyan átlátom azon méltányosságot, melylyel ezen elv itt aikalmaztatik. méltánylom azon czélt, hogy egyesek rósz gazdálkodása következtében a községre, igy tehát többek közösségére terhek ne hárittassanak. Én azonban azon elvet, hogy a magánjog körébe akkor is avatkozzunk, mikor az egyének szempontjából erre ok nincs, hanem egyedül csak azon szempontból kívántatik a beavatkozás, hogy a községnek netaláni megterheltetése ezáltal megeíőztessék, magában sem tartom correctnek. Még kevésbé látom pedig megfelelőnek ezen intézkedést tekintettel azon közegekre, melyekre ezen intézkedés ruMztatik. Minden tiszteletem mellett az egyén ele iránt és a nélkül, hogy bárkit is az őt megillető existimatióban csökkenteni akarnék, azt hiszem, hogy azon közegek, melyek itt ezen hatósággal felruháztatnak, nem adják meg azon garantiákat, melyek követelendők akkor, midőn az egyént szabadságában és a magánjog által neki biztosított jogkörében gyámkodó befolyás által akarjuk korlátozni. De a mi a gyakorlati kivitelt illeti, egy oly egyénnek gondnokot rendelni, a kinek vagyona oly csekély és oly rósz állapotban van, hogy attól kell tartani, hogy mint teljesen ügyefogyott, a községnek lesz terhére, nem is bir azon alappal, mely gondnokság felállítására kívántatik. Mert tisztán felebaráti szeretetből gondnoki jogokat másra ruházni nem lehet. Előfordulhat azon eset, hogy más iránti felebaráti szeretetből más ügyeinek kezelésében FÖKENDI NAPLÓ 1884—87. I. KÖTET. közreműködik valaki, de kötelezettséget és felelősséggel járó kötelességet kárpótlás nélkül nem lehet másra hárítani; a községre nézve pedig teher hárittatni nem is szándékoltatik, tehát én az egész intézményt olyannak tekintem, mely ide nem való. Ha e részben változtatás szükséges, az nem a gyámsági vagy gondnoksági körbe vág, hanem rendőri ügy. Nem kívánom ezt tüzetesen indokolni. De elvet látván fenförogni, az átalános tárgyalásnál hoztam fel aggályaimat. Az illető sz aiiasz tárgyalásánál elő fogom adni véleményemet. Pauler Tivadar igazságügyminister: Habár az előadottak inkább a részletes tárgyaláshoz tartoznak, mégis, miután ő méltósága most szólalt fel, felvilágosításul először is arra kívánom figyelmeztetni, hogy itt nem« csak tékozlókról van szó, hanem a b) beíü alatti gyenge elméjöekrőí és a magukat megértetni nem tudó siketnémákról is, kik vagyonuk kezelésére képtelenek. Fordultak pedig elő esetek, hogy épen gyenge elméjűeket, minthogy a törvény erről nem intézkedett, leszármazóík vagy szülőik pedig nem voltak, nem lehetett gondnokság alá helyezni máskép, mint ugy, hogy elmebetegeknek nyilváníttattak. Ezért is szükséges az intézkedés. A mi a tékozlókat illeti, minthogy a községi törvény arra kötelezi a községeket, hogy azokat, a kik elszegényednek, eltartsák, nem lehet megfosztani a községeket azon jogtól, hogy ha ezen eshetőséget bekövetkezni látják, oly eszközöket alkalmazzanak, a melyek ugy a maguk, mint az illető egyén érdekében vannak és megmentsék a községet azon tehertől, mely reá háramolnék. A mi az egyéni szabadság megszorításának kérdését illeti, hogy a gondnokság alá helyezés, akár a rokonok kérik, akár a község, ne történhessék könnyelműen, ok és alap nélkül, gondoskodva van az által, hogy a gondnokság alá helyezés a bíróságot illeti és pedig ugy, hogy az ügy a legfőbb fórum elé is vihető. Ebben a törvényjavaslatban nem történik egyéb, mint az, hogy a gondnokság alá helyezést az árvaszéki ügyész is kérheti a bíróságoknál. Az illetőknek módjukban lesz, ha az 14