Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-21

104 XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem szolgáltainak, mégis némely részletes intéz­kedések módosítása, illetőleg pótlása czélszerű­nek és szükségesnek mutatkozik. Ezen czélt tűzte ki magának a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, a melynek intézkedéseit három főpontban lehet összefoglalni, melyekhez az utolsó szakaszban speciális intézkedés járult. Ezen törvénynek egyik tárgya a gondnok­ság alá helyezés idejére és annak szorgalma­zásának jogosultságára vonatkozott. Miután az eddigi törvény csak nagykorú elmebetegek gondnokság alá helyezése iránt intézkedett, for­dultak elő esetek, hogy kiskorú elmebetegek, épen a törvény intézkedéseinél fogva csak nagy­korúságuk után helyeztettek gondnokság alá és igy egy ideig gondnokság nélkül maradtak. Ezt pótolni az első szakasz czélja és intentiója. A mi a gondnokság alá helyezés jogosult­ságát illeti, ezt a törvény, kivéve az elmebete­geket, a gyenge elméjűekre és tékozlókra nézve a fel- és leszármazó rokonokra szorította. Ez a javaslat az életközösség bensőségénél fogva ezt a házastársakra is kiterjeszti és miután vol­tak esetek, melyekben ily gyenge elméjű em­bereknek vagy tékozlóknak semminemű ilyen • ogosult rokonaik nem voltak, kik kérhették volna a gondnokság alá helyezést, vagy azt kérni nem akarták és igy a községi törvény értelmében az a veszély fenyegette a községet, hogy ezen embert, ha minden vagyonát elvesz­tette, eltartani kötelessége lesz: a gondnokság alá helyezés kérelmezési jogát az árvaszéki ügyészre is ki kellett terjeszteni, ki azt a bíró­ságnál szorgalmazhatja. A másik főpont a zárlatra vonatkozik. Hogy valaki kellő garantia nélkül gondnokság alá ne helyeztessék, azt az egyéni szabadság érdekei megkívánják, de másrészt a tapasztalás azt tanúsította, hogy azon időközben, mig jog­erejűvé válik a gondnokság alá helyezés, gyen­gébb elméjű embereknél és tékozlóknál igen sok alkalom volt arra, hogy roszhiszemű hitelezők megtámadhatták vagy az illetők vagyonuk­nak még femnaradt részét elprédálhatták. Ennélfogva a zárlat előleges elrendelését ezen törvény mindazon esetekben megengedi, melyekben a késedelem veszedelemmel járhatna, vagy az első bíróság a gondnokság alá helye­zést kimondotta. Joga van ugyan az illetőnek felfolyamodással élni, de az halasztó hatály­lyal nem bir. És ha jogerejüvé vált a gond­nokság alá helyezés, annak hatálya az előleges zárlatnak a hírlapban történt kihirdetésétől fogva számíttatik. A harmadik pont a távollevőkre vonat­kozik. Ha távollevő helyeztetik gondnokság alá, a gondnokság nem intézkedhetik a jöve­delmekről, oly czélokra sem, melyek egyébiránt az illetőnek jogköréhez és kötelességéhez tar­toznak. Igy a gyermekek nevelésére, az élet­pálya megválasztására szükséges intézkedések megtétethetnek, mindazon cautellákkal, melyek szükségesek, hogy czéltalanul és szükségtelenül távollevőnek vagyona felett rendelkezés ne tör­ténhessék. Azért történt azon intézkedés, hogy valamely életpálya megkezdésére szükséges költ­ségek csak azon összegre szoríttatnak, melyek az illetőt úgyis, mint törvényes osztályrész megilletik. Az utolsó szakaszban azon intézkedés fog­laltatik, hogy az egyénenként kezelt árvapénzek oly hazai intézetek zálogleveleibe is fektethetők, melyek a kormány által óvadékképeseknek jelen­tettek ki. Miután mindezen intézkedések a törvény­alapelveit egyátalában nem érintik, hanem csak oly intézkedéseket tartalmaznak, melyek szük­ségét a gyakorlati élet tapasztalatai és az elő­fordult egyes concret esetek tettek szükségessé, kérem a törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadását. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én ugyanezen novellaris intézkedésnek azon irányát tökéletesen mél­tánylom, melynek következtében az árva- és gondnoksági ügyek rendezésében a tapasztalás által igazolt hiányoknak pótlását czélozza ; azon nézetben azonban, mintha ebben elvi állás­pont nem foglaltatnék, részemről teljes mér­tékben nem oszíozhatom. Midőn ezen törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadom, bátor vagyok arra utalni, hogy igen jelentékeny elvet látok itt megpen­dítve, mely eddigi intézkedéseinkben nem fog­laltatik. A törvényjavaslatnak 4. §-a arról in­tézkedik, hogy oly esetekben, midőn valakire

Next

/
Oldalképek
Tartalom