Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-90

XC. ORSZÁGOS ÜLÉS. ?'S megszüntettessók az ok. Ha örökké azt mondjuk és hangoztatjuk, hogy a zsidó teszi tönkre a népet, ez az eszmezavarnak netovábbja, mert itt ép úgy, mint a vallásos kérdésben, a zsidó csak symptoma és soha sem ok, hanem ok egyrészt az, hogy a népben nincs takarékosság, másrészt, hogy a hitelviszonyok nem rendezettek, és hogy azért, a mit csak a zsidónál tapasztalhatni, az állam nem tett semmit. (Mozgás és helyeslése) A mint a zsidókérdés szellemi megoldása csak itt történhetik, úgy az anyagi megoldás a helyes közgazdasági politika és a hitelviszonyok rendezésében rejlik, nem pedig prohibitiv rendszabályokban, mint az uzsoratörvény, és legkevésbbé oly rendszabályokban, a melyek azok ellen vannak intézve, a kik a kényszerhelyzetet felhasználják, a melyet mások is felhasználnának, mert nem a szándék hiányzik másoknál, hanem az eszköz. Legyen szabad beszédem befejezése elölt még néhány szóval a polgári házasságra reflectálnom, eltekintve ezen törvényjavaslattól. Arról, hogy minő befolyása van a polgári házasságnak az erkölcsiségre és magára a házasságügyre, már szólottam; ária nézve, hogy szükséges-e, nem szólhatok, de egyszerűen, mint saját nézetemet kimondom, hogy ma kivihetetlennek tartom, ha latolgatjuk azon szellemi anyagot, melylyel közigazgatásunkban rendelkezünk. Be fog következni azon idő, a midőn ezen szellemi anyag gazdagodni fog, mert csak pár éve, hogy népoktatással kezdtünk foglalkozni. Vájjon kívánatos lesz-e ezt későbbi időkre hagyni s be fog-e következni azon áramlat, a melytől már ma is annyira félnek, s a melynek előfutárjául tekintem ezen törvényjavaslatot: fájdalom, ismerve nemzetünk véralkatát, könnyen meglehet, hogy az áramlat előbb következik be, mint az az állapot elmúlnék, melynél fogva kivihetetlennek tartom ma e rendszer behozatalát. Ha előbb következnék be, akkor is ellenezném, mint ma, mert kivihetetlen; ha pedig később következnék be, hogy akkor hozzájárulok-e és hogy annak behozatala mellett fogok-e szavazni, azt ma nem tudom. Annyit azonban határozottan mondhatok, hogy tökéletesen osztozom azon nézetben, hogy helytelen azon állítás, hogy a polgári házasság FŐB1SDI NAPLÓ. 1881—84. II. KÖTET. abstracte magában haladást képvisel, vagy a haladásnak feltétele, ép azért mert az erkölcsiségre fektetem a házasságnál a súlyt, a mely a polgári házassággal soha semmiféle összefüggésben nem lehet. E szempontból kívánatosnak tartani tehát nem fogom, és ha, r

a mit ma nem tudok, szükségesnek és kivihetőnek tartanám, csak esetleg fogom állami szempontból, mint remediumot elfogadni. A midőn ily helyzettel vagyunk szemben, mint a törvényjavaslat első része, hogy t. i. az állam első sorban nem azzal kel!, hogy foglalkozzék, minő százaléka a gyermekeknek nincs keresztelve Németországban, hanem azzal, hogy minő százaléka létezik itt is a concubinatusoknak és a törvénytelen gyermekeknek, bárminő kényelmesnek tartom a statisztikai számok felhasználását egy vitában, de mégis kénytelen vagyok ez alkalommai kinyilatkoztatni, hogy itt a törvényjavaslat ellenzőinek daczára, a statisztikai szám egészen más következtetésre jogosít fel, és hogy ez azon szempont, a melyből kiindulva, első sorban kell, hogy az állam könnyebbítse a házasságot. Tehát akkor, mint remediumot, a polgári házasságot igenis, ha kivihető, esetleg én is szükségesnek fogom tartani. Elfogadom átalánosságban a törvényjavaslatot. (Helyeslések.) Zichy Feriaris Lajos gr. jegyző. Cziráky János gróf. Cziráhy János gr.: Előbbi nyilatkozatomnál maradok. Elállók. (Félkiáltások: Szavazzunk!) Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző: Andrássy Gyula gróf! (Zai. Felkiáltások' egyrészről: Halljuk! Másrészről: Mi is elállunk!) Andrássy Gyula gr.: Már az imént kinyilatkoztattam, hogy én csak az esetben kívánok szólni, ha a többi feljegyzett urak is szólnak. (Felkiáltások egyrészről: Elállnak!Másrészről : Halljuk! Halijuk!) Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Már ezelőtt volt szerencsém említeni, hogy én nem tartván magamat oly egyénnek, a ki a szőnyegen lévő kérdéssel tüzetesen, tudományosan, jogi és vallási szempontból foglalkozott, nem láttam szükségesnek felszólalni, 10