Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-90
XG. ORSZÁGOS ÜLÉS. 67 törvényjavaslatot. Hiszen én a szabadelvűséget úgy tekintem, mint a napot, mely folyton melegít a nélkül, hogy hévtüzéből valamit veszítene, s mely mindennap és mindenkire millió meg billió fénysugarat lövell a nélkül, hogy egy milligrammot is veszítene állagából. Mondhatná itt valaki nekem, hogy >igenis, szép a hasonlat, meleg a nap, fényes a nap, szép és jó dolog az a szabadelvűség! — de hát hogy is járt Ikarion 1< Igenis Ikarion túlságig ment, túlmerészen megközelítette röptében a napot s megperzselve, szárnyszegetten hullott a tengerbe. S mi is talán Ikarionként cselekednénk, ha most rögtön, minden előkészület nélkül, a kötelező polgári házasság behozatalát kisérlenők meg; de a létező viszonyokat kissé magasabb szempontból tekinteni, s magát nem Prometheusként egy sziklához lánczoltatni engedni: — ez nem egy Ikarion, hanem az előre látő törvényhozó szerepe. Elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Éljenzés.) Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző: Cziráky János gr.! (Felkiáltások: Eláll! Halljuk!) Cziráky János gr.: Én csak azon esetre fogok szót kérni, ha valaki az ellenoldalról kivan szólni. Különben elállók a szótól. (Helyeslés. Felkiáltások: Elállnak!) Elnök: Méltóztassék a jegyző úr felolvasni a feliratkozottak neveit, hogy kivánnak-e szólási jogukkal élni. Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző: Keglevich István gróf, Andrássy Gyula gróf, Eszterházy István gróf, Gyürky Ábrahám grőf, Zalka János győri püspök, Zichy Nándor gróf és Szécsen Antal gróf. Andrássy Gyula gr.: Én csak arra nézve kívánok nyilatkozni, a mit az előttem szólt nagyméltóságú tárnokmester ur, Cziráky János gróf mondott és a magam részéről constatálom azt, hogy annak daczára, hogy nevemet mint a szólók közzé feljegyzettet napok óta olvasom a lapokban, nem volt szándékom felszólalni. Mint a jegyző ur bizonyítani fogja, éne perezben írattam fel magam bizonyos okoknál fogva, de én szívesen elállók a szótól, ha a többiek is azt teszik, különben pedig élek jogommal. (Helyt slés. Zaj. Felkiáltások: Elállnak!) Elnök: Nem kíván senki szólni? (Szünet.) Ismét kérdezem, kivánnak-e a méltóságos urak közül azok, a kik magokat feljegyeztették, szólni ? Keglevich István gr.: (Feláll. Felkiáltások: Eláll! Eláll!) Elnök: Ha elállnak a szótól, ez esetben van szerencsém a méltóságos főrendeket értesíteni, hogy a házszabályok 37. §-a értelmében tiz tag névszerinti szavazást kivan, a aiinisterelnök urnak azonban a házszabályok értelmében még a szavazás előtt van joga szólni. Keglevich István gr.: Én kijelentettem, méltóságos főrendek, hogy nem állok el a szótól. (Zaj.) Elnök: Akkor Cziráky János gróf urat illeti a szó. Cziráky János gr.: Nem kívánok előbb szólni, különben is a túloldalról kellene szólani valakinek. És ha Keglevich István gróf úr ő méltósága él is a szólás jogával, én még akkor is elállók a szótól. (Helyeslés.) Keglevich István gr.: Andrássy Gyula gr. úr ő excellentiáját illeti előbb a szó. Elnök: Keglevich István gróf ur előbb volt feljegyezve. Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én nagyon is értem, hogy a méltóságos főrendek számos tagjának sem most nincs kedve a kérdéshez szólni, sem talán a vita kezdetén sem volt szándékában. Magam is azok közé tartozom, a kiknek nem volt szándékuk a törvényjavaslathoz szólni, mint talán sokaknak azok közül is, a kik tegnap felszólaltak, de mondhatni, inkább másról beszéltek, mint az előttünk fekvő tárgyról. Midőn én tegnap a vita folyamában magamat felírattam, akkor sem változott e tekintetben nézetem; de a vita folyamán olyan kijelentésekkel találkoztam, melyeket szó nélkül hagynom nem lehet, azokra válaszolni kell és másrészről kijelentendönek és kívánatosnak tartom, hogy azok is elmondassanak e vita alkalmával, melyek még eddig nem hozattak fel. És ezen szempontból történt, hogy szólásra magam feljegyeztettem ; bár jól tudom, hogy azon igen fényes szónoklatok után, melyeket tegnap hallottunk, és azon argumentumok 9*
