Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-117

CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 325 hogy az igazságszolgáltatásnak palotát emeljen. Azzal kezdte-e, hogy a parlamentnek is fényes palotát építsen ? Épített igenis méltót és mi is azt akarjuk, hogy ilyen emeltessék — de nem olyat, melynek költségei pénzügyi viszonyaival szemben túlságosak lettek volna. Ha van nekünk 10—15 fölösleges milliónk — nem latolgatom, hogy mennyi — én azt szeretném, hogy takarítsunk meg mi is egy, két vagy három milliót, hogy mi is építsünk palotát az igazságszolgáltatásnak; mert ha csakugyan a külső dísz is emeli a pietást, kívánatos volna, hogy ebbeli pietásunk is emelkedjék, és azon meggyőződés támadjon bennünk, hogy a jó igazságszolgáltatás > fundamentum justitiae*. De hát közelebbi példával is szolgálhatok. Hivatkoznak rá és talán vannak is, a kik hiszik, hogy miután most hasonló viszonyok közt a Lajthán túl is épült fényes parlamenti palota, kövessük mi is ezt a példát és ez által pótoljuk azon elmaradottságot, melyben szerintük létezünk. Erre vonatkozólag bátorkodom megjegyezni, hogy annak a parlamenti palotának építése szerintem a lajtántúli Reichsrath tekintélyét nem növelte, különösen, miután az előirányzatnál a költség több volt, és így határozottan merem állítani, hogy inkább csorbítására, mintsem díszének emelésére szolgál, (ügy van! a jobboldalon.) Mert ne ámítsuk magunkat: méltóztatnak különösei! a ministeri indokolásból meglátni, hogy az a költségelőirányzat, mely a tervezetre megállapittatott, a bécsi Rathhauséval össze hasonlítva tünteti ki azon összeget, [melybe az épület nálunk kerülni fog. De ne méltóztassanak magukat az által félrevezettetni, mert több ok van, melynélfogva méltán föltehetjük, hogy ezen kiszámítás a mi viszonyainkra nem bir alappal. Nem bir először a talaj nehézségei miatt; másodszor a munka előállításának itteni nagyobb költségei miatt; és végre azért, mert nálunk már magának az épületnek a felosztása, tervezete folytán és különösen a külső csín következtében aránytalanul több költség igényeltetik, mint amott. Erre különben majd később visszatérek, most bővebben nem fejtegetem. Azt méltóztattak mondani, hogy az országgyűlés az új országháznak építését már tör.'ény által kimondotta. Elismerem, és ha elismerem, méltán mondhatják azt, hogy íme, ha már az épités szükséges, bármennyire egyszerű legyen, 5—6 millióba mindenesetre kerülni fog, tehát csak 6 millió, egy csekély összeg az, miről szó lehet. Én azonban az ilyen 6 milliós különbségeket nem veszem oly könnyen. í A kérdés lényege az, hogy megtakarítható-e ez az öszseg, igen vagy nem? Mert az ország érdekeit az fogja fel helyesen, a ki csak azt kivánja, hogy létesíttessék, a mi okvetetlenül szükséges, de ennél egy lépéssel se menjünk tovább. A stylra vonatkozólag már itt is hangoztattatok, hogy erről vitatkozni nem lehet hogy nemzeti stylusunk nincs, tehát választanunk kellett idegen stylek közül. Elfogadom. Rámutattak, hogy a renaissance styl válfajaiból választani nem lehet. Elfogadom, mert osztozom azon felfogásában a végrehajtó bizottságnak, mely a körében lévő egy tagnak azon igen helyes eszméjét elfogadta, hogy országunkban minden új, csak alkotmányunk nem, építsünk tehát alkotmányunknak ó-szerű palotát. A bizottság azt elfogadta és én is. E tekintetben ezen oldalról hallottuk, hogy a góthica az, a mi ezen intentiónak miuden tekintetben megfelel. Bocsánatot kérek méltóztassanak megtekinteni a tervet, megtalálhatni-e abban azt, a mi e nyilatkozatban foglaltatik? Ez egyéni felfogás, ezzel nem vitatkozom. De ha történelmi szempontból kívánjuk egy styl megállapítását, kövessük a történelmet; amint hazánkban fejlődött. A román styl, melyből a gót fejlődött, úgyszólván nemzetünkkel egykorbau szülemlett meg. Ennek válfaja az, a mit góthicának nevezünk; és különösen a 12 —13. században fejlődött, tehát a bulla aureával egykorú. Ha tehát a történelmet tekintjük, nem épen azon styl lett volna-e megfelelő, mely történelmünkkel mintegy lépést tartott ? De van egy sokkal fontosabb ok, és ez az, hogy épen az épületnek fekvésénél fogva okvetlenül szükséges, hogy az óriási, erős, tömeges kifejlődésű legyen. Már pedig a gót styíusnak épen az a hibája, hogy csipkés, sok ki-