Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-117

326 CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. sebb osztályba osztott, könnyedes styljával bizonyos távolságra — mint a hol az épen terveztetik — hatást elérni nem lehet. De van még egy fontosabb körülmény is, t. i. hogy épen a góthicának jellemzésére szolgál az, hogy ez a styl volt az első, mely elvetette a kupolákat, és íme most épen ezt a stylt fogadjuk el. Igaz, kétséget nem szenved, hogy nekünk azt minden tekintetben elfogadni nem szükséges, hoyy a kupolát elhagyjuk. De hiszen épeu az a hibánk volt eddig is, hogy a stylnek tisztaságára vajmi keveset adtunk minden eddigi alkotásainknál. Igaz, ugyan, ez az irány a külföldnél is kifejezésre talált, nevezetesen Münchenben. Annak idejében ott is a stylnek magasztosabb, tökéletesebb kifejlesztésén iparkodtak. De micsoda eredméüynyel? E tekintetben épen azokra hivatkozhatom, a kik a jelen coneeptio mellett nyilatkoztak, a kik nem csak mübarátok, hanem e téren tekintélyek is, ok maguk is bizonyosan el fogják ismerni azt,hogy a stylnek ilyen vegyüléke a conceptiónak szerencsés kifejezésére nem szolgáltatott alkalmat. De már magának a háznak fekvésénél fogva az a természetes folyomány, hogy kúpszerű magasságra kell törekedni. És hogy ez lehető legyen, összeegyeztették a két conceptiót, a mely teljes megoldásra eddig még nem talált. Ez az oka tehát, a miért én a tervet nem tartom sikerültnek, mint azt a mélyen t. előttem szólottak tartják. De felvetettem a kérdést és mondtam, hogy én igenis hódolok a törvénynek, tisztelem azt és különben is egy országháznak építését kívánom, még pedig akként, hogy az a czélnak és művészi igényeknek is megfeleljen, de ne legyen az pazar felesleges költségekkel kapcsolatban. Mint már előbb is jeleztem, a szándékolt épület már fekvésénél fogva is kell, hogy nagy költségeket okozzon, és e tekintetben csak magára a talajra utalok. Nem akarom a főrendeket ennek részletezésével fárasztani, még ennyit sem mondtam volna, ha ez a kérdés fel nem vettetik vala. Mert csakugyan nem a lelkesedésből kell kiindulni e kérdés megbirálásánál, hanem azt mint anyagit kell tekintenünk, anyagi tételekkel, számokkal megbírálnunk. Én ebből kiindulva bátorkodom azt felemlíteni, hogy a talajviszonyok ott, a hol az épület terveztetik, a lehető legkedvezőtlenebbek. Tudjuk azt, hogy az a hely a Duna medre volt, és ennélfogva a talajnak elkészítése, pilótákkal kiverése az épületet tetemesebben drágává 500,000 frttal drágábbá teszi. Ezen összegnek helyességeért bátran elvállalom a felelősséget. Továbbá a mint elfogadtuk azt, hogy az épület a Dunasoron építtessék, ennek természetes következése az volt, hogy az épületet túl magasra kell fölemelni; mert magától értetik hogy három-négy emeletes bérházakkal egysorban, sokkal magasabbra kell emelni az oly épületet a melynél szükséges, hogy mindenik felett kitűnjék. Hogy alacsonyabbra építtessék, ezt senki sem kívánja. Mi volt ennek a természetes következménye? Az elfogadott terv költségei 5 millió és néhány százezer forint volt. Később, midőn helyesebb felfogásból indulva ki, a tervnek föszöntvénybe alkotása útján kitűnt, hogy a terv nem elég magas, azt emelni kellett egy középemelettel, annak költsége körülbelül 2 millió. Hozzájárult, hogy ennek folytán az épület nemcsak a Duna felé szolgált, s ennek következtében kettős homlokzatra lesz szükség. Ez ismét több költséget igényelt. Elismerem, hogy e részletek unalmasak, de arra okvetlen szükségesek, hogy a határozati javaslat mellett elfoglalt álláspontomat indokolhassam. Itt nem csak országház építéséről van szó, hanem oly országház építéséről, mely az igényeknek és a műízlésnek megfelel. Vájjon az épületnek a Dunától hátrább tolása megfelel-e a műízlésnek, nem tudom, de sokan a hátratolásnak elsőséget adnak. Most e felett nem akarok vitatkozni, csak azt akarom feltüntetni, hogy csupán a bemutatott terv alapos megbirálása által lehet arról helyes ítéletet alkotni. Ez tiszta meggyőződésem, s azért járulok a határozati javaslathoz, mely azt mondja: latoltassék meg, vájjon nem lehet-e megfelelőbb tervet s oly megoldást találni, mely viszonyainkhoz jobban illik. Hivatkozom a tapasztalásra, mely szerint egy épületnek, hol és miként felállítása rend-