Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-113

CXUT. ORSZÁGOS ÜLÉS. §89 testületek által lesznek teljesitendők, jelenleg az iparhatóság által volnának teljesitendők és épen azért, mert az iparhatóságok eddig ezen kötalességöket nem teljesítették —• és én nem ringatom magamat abban a reményben, hogy jövőre jobban fogják azt teljesíteni — épen azért kívánatos, hogy létesüljenek oly testületek, a melyek már saját érdeköknél fogva is teljesíteni fogják feladatukat. De föltéve azon esetet, a mit én nem akarok elhinni, hogy egyes vidékeken, egyes városokban, meglehet csakugyan a többség óhaja ellenére, szerveztetnék ily ipartestület, akkor, ha ez kötelességének meg nem felel, ott van a törvényjavaslat 108, §-a, a melyben világosan ki van mondva, hogy a mennyiben az illető ipartestületek kötelességüknek meg nem felelnének, azok megszüntetendők és be fog következni az az áldásos állapot, a a melyre ugy látszik az előttem szólt méltóságos báró ur nagy súlyt fektet, hogy az iparhatóságok fogják azon teendőket végezni, a melyeknek teljesítése az ipartestületek kötelessége lett volna. Tehát az érvelésének lényege csak e körül forog. És ha ezt tekintem, én ebben, annak nem megtámadását látom, a mit Zichy Nándor gróf ur Ő méltóságos módosításában ajánlott, hanem még erősebb támaszát; mert sohasem fogadhatom el azon álláspontot, hogy az ipartestületek létezése nem a_ közóhajnak kifolyása, hanem csak kísérlet. És ha jól fogom fel a kormánynak erre vonatkozó javaslatát, abban is el van ismerve, hogy az ipartestületek létesítése az e téren mutatkozó hiányoknak orvoslására szolgál, mert az ipartestületek oly jogok gyakorlatára vannak hivatva, a melyek kedvezményt képeznek. Ha pedig valaki a testületnek kedvezményt nyújt, okvetlenül óhajtja, hogy ezen testületek létesüljenek is. Hogy ha e feltevés áll, akkor mindazon akadályok elháritandók, a melyek az ipartársulatok létesítését lehetetlenné teszik. Már pedig bármilyen üdvös intézkedés legyen is ez, az állam, a közművelődés és az anyagi érdekek előmozdítása érdekében, de ha egyesek szeszélyére bizatik, akkor ennek eredménye nem lesz. Méltóztassanak elhinni, hogy ha a közoktatás terén kényszerhez nem nyúlt volna a törvényhozás, ma az iskoláknak, a melyek ezen törFŐEENDI NAPLÓ 1881—84. II. KÖTET. vényhozási intézkedések következtében létesül, tek, még csak fele sem léteznék, mert e tekintetben is meg lehetett volna kérdezni a községeket, hogy tetszik e nekik iskolákat létesíteni, mivel mindegyik azt mondhatta volna, hogy a a nevelést megadja a család és hogy nem szükséges a költségekre azon 57«, a melylyel a községi iskolákra a birtokok megterhelhetők Hogyha tehát a költség kérdése az, n mi miatt a kormány a kényszert nem kívánta, — azért említem ezt fel, mert többször hallottam ezt az érvelést — ha a költség az, mely miatt a kényszert perhorrescálja és okvetlenül kívánja, hogy az érdekeltek megkérdeztessenek, akkor megvallom, hogy e tekintetben nem értem a tisztelt kormány eljárását. Egyébiránt a törvényben foglalt előnyök vagy érnek valamit, vagy nem érnek semmit. Ha érnek valamit, akkor az a csekély költség, mely az ipartestületek által viselendő, ellensúlyozva lesz. Ha pedig azon kedvezmények nem bírnak kellő súlylyal, akkor nagyon sajnálom, hogy oly törvényhozási intézkedésre hivatunk fel, a mely még annyit sem ér, hogy azon csekély költség, a melylyel az iparos hozzájárul, fedezetet találjon. Ezen indok tehát nem lehet irányadó. Avagy talán az erkölcsi tekintet az, a mely a kormányt akadályozza abban, hogy kényszertestületek létesüljenek. Ha e felfogás áll, melyik erkölcsi tekintet irányadó i Az-e, a mely szerint az ipar emelésének főlüktetői, vagy pedig az, a mely szerint a hanyagok, a mulasztók, a közömbösek és dorbézolok részesülnek előnyben ? Méltóztassanak e tekintetben választani és határozottan nyilatkozni. Ha a javaslat kívánja a testületeket, akkor méltóztassanak az erre törekvőket törvényhozási intézkedésekkel támogatni. Ellenben ha azokat méltóztatnak tekintetbe venni, a kik nem óhajtják ezt, törüljék el a testületi szervezetet, mert egyszerűbb lesz az eljárás. Szerintem a kormánynak és a törvényhozó testületnek szem előtt kell tartania a köznek javát. Ha nincs más hivatása e törvénynek mint az, hogy egyenként megszavaztassanak a polgárok, kell-e ezen vagy azon intézkedés, akkor csakugyan nem szükséges, hogy egyátalán akár az országgyűlés, akár más testület és maga a kormány fennállása által képviselje a 37