Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-111
CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ul ugy a kincstárnak, mint egyeseknek mennyi hasznuk van és hogy a nagy gyárak minő szükséges kiegészítő részei a mezőgazdaságnak, mennyi anyagot, mennyi állatot vesznek a mezőgazdaságtól s mennyi moslékot és egyéb értékes anyagot szolgáltatnak a mezőgazdaságnak. Ezeket az érdekeket figyelmen kivül hagyni nem lehetett. Odáig menni hasonlóképen nem lehetett, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak, mint Keglevich István , gr. ő méltósága kívánta, teljes adómentesség adassék, mert ekkor a nagy gyárak fennállása volna lehetetlenné téve, mert nem lennének képesek a versenyt a kis gyárakkal kiállani és a jelzett sok gazdasági előny az országra nézve elveszne; tehát mind a két egyenlően fontos érdeket figyelembe kellett venni a törvényjavaslatnál. De nemcsak ezen különböző érdekekre, a nagy gyárakra, mezőgazdasági gyárakra és a kisüstökre kellett tekintettel lenni, hanem a törvényjavaslat keresztülvitele azért is nagy nehézségekkel járt, mert a viszonyok a monarchia két felében különbözők. Nálunk ugyanis vannak igen nagy számban nagy gyárak, melyek Ausztriában sokkal kisebb számmal léteznek ; viszont a mezőgazdasági gyárak nálunk sokkal kisebb mérben vannak meg, mint Ausztriában. Mindezen viszonyoknak megfelelő törvényt alkotni, hogy minden érdek teljes kielégítést találjon, nem volt lehetséges; de igyekezni kellett minden kívánságot és minden méltányos érdeket lehetőleg érvényesíteni. Azért ezen törvény, melynek előkészitése 3—4 esztendőt vett igénybe, bizonyos compromissum jellegével bír, melyben a két kormány igyekezett mindazt elérni, a mi a monarchia mindkét felére nézve lehetséges volt. És mivel épen ily sok érdeket kellett figyelembe venni és most sikerült a törvényjavaslatot végre 4 év után megállapítani, kérném a méltóságos főrendeket, ne méltóztassanak e nagy vajúdások közt létrejött törvényjavaslat életbeléptetését és annak még ez ülésszakban törvényerőre emelkedését új módosításokkal esetleg koczkáztatni és azt, hogy azon előnyök, melyek ez által eléretnének, bizonytalan időre elodáztassanak. Keglevich István gr. ur kilátásba helyezte, a mi különben a részletes tárgyalásra vonatkozik, hogy módositványt fog benyújtani az iránt, hogy a törvény életbeléptetése, nem mint eredetileg ajánltatik, september elsejére, hanem november elsejére tűzessék ki. E részben én is fentartom magamnak, hogy módositványt terjeszszek elé, szemben a hármas bizottság javaslatával és arra fogom kérni a méltóságos főrendeket, hogy ép azért, mert magának a törvényjavaslatnak előkészítése oly hosszúra nyúlt, méltóztassanak az életbeléptetést ne szeptember, hanem október 1-ére kitűzni. Addig menni, a meddig ő méltósága javavasolja, részemről nem kívánnék. Leghelyesebb lenne, a mint az eredeti javaslatban foglaltatik, szeptember 1-ét kitűzni, mert akkor kezdődik az új campagne, ez tehát maguknak a szeszgyárosoknak érdekében állana ; csak hogy azon rövid időnél fogva, mely bennünket szeptembertől elválaszt, nem merném ezt javasolni; de igenis oly időt, melytől még a törvény várható szentesítésétől is legalább 4 hónap választ el, elégségesnek látom a szükséges átalakítások megtételére. Áttérve Zichy Nándor gr. ő méltóságának beszédére, ő sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar érdekek nem óvattak meg kellőleg a törvényjavaslatban, és hogy a kormány a javaslatot utólag nem törekedett eredeti mérve szerint fentartani. A mi azt illeti, mélt. főrendek, én igyekeztem e tekintetben kötelességemnek megfelelni, de ő méltósága is tudja, hojíy a kormány e részben nem intézkedhetik szabadon, mert az indirect adóknál egyenlő alapelvek alapján kell a kérdéseket megoldani a monarchia mindkét felében. És méltóztassanak megengedni, ha akarjuk a vámszövetség előnyeit éhezni és Magyarország — bátran mondhatom — sok tekintetben élvezi azokat, akkor bizonyos kérdésekben el kell viselnünk annak hátrányait és bárha elég hátrány már az. hogy az ország e kérdésekben nem intézkedhetik önállólag. De ha valamely kérdésben van előnye Magyarországnak, az épen a szeszadó, és e',zel szemben én részemről nem merném a vámszövetség hátrányait előtérbe állítani. Vizsgáljuk azonban, hogy oly nagyok-e azon 34*