Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-111

866 CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ezzé) szemben kétségtelen, hogy az előny, a melyet a kisebb szesztermelés biztosithat, abban keresendő, hogy a szeszfőzés haszna a mezőgazdaságra nézve decentralisálva nyilvánul. Ha tehát néhány millióval több adót akarunk bevenni és e mellett a szeszlermelést átalában előmozdítani kívánjuk, akkor ebben ellenmondás foglaltatik. Lehet, hogy ezen ellen mondás az adóztatási rendszert ellensúlyozza, a mennyiben a terményt adóztatván meg, a gyárakat a nagyobb adó elviselésére képessé fogja tenni. Ha ezen különböző szempontok mellett azon óhajt is latba vetem, hogy a mezőgazdasági szesztermelés érdekében kell valamit tenni, a pénzügyminister urnak ezen törvényjavaslatban nyilvánuló törekvését üdvözölném, ha nem kellene abbeli sajnálkozásomnak adni kifejezést, hogy midőn a törvényjavaslatot be hozta, nem igyekezett a magyar ipar érdekében azon czéít megvalósítani, mely előtte lebegett, mivel azon tágítás, a mely a mezőgazdaság és a kisebb szesztermelés: érdekében jelenleg a hármas bizottság által javasoltatik, nem hazai érdekeink szempontjából vezettetik a törvényjavaslatba, hanem ez az egyensúlyt, mely az egységes vámterületen ezen törvény tekintetében megkívántatik, a mi kárunkra, a velünk szövetkezett tartományok előnyére alterálja. És ha akarjuk ezen törvényt pénzügyi szempontból és a kisebb szeszfőzés érdekében, és ha egységes adórendszert akarunk ez által bevezetni, nincs egyéb teendőnk ez alkalommal mint a törvényjavaslatot az ajánlott módosításokkal együtt a képviselőházhoz visszaszármaztatni, mely már most abban a helyzetben lehet, hogy megítélhesse, hogy ezen törvényjavaslatot ezen csskélynek látszó, de lényegileg nagyfontosságú módosításokkal elfogadhatónak tartja-e vagy sem? Csakis ebben lelvén megnyugvást, én saját nézetemnek alárendelésével a törvényjavaslatnak részletes tárgyalásához hozzájárulok. Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Azon kimerítő indokolás után, melyet a hármas állandó bizottság előadója ezen törvényjavaslat bevezetése alkalmával előterjesztett, nem fogok a szeszadóról szóló törvény módosítása- I nak (gyes részletei indokolására kiterjeszkedni, hanem szorítkozom arra, hogy válaszoljak azokra az ellenvetésekre, melyek a mai vita folyamán hozattak fel. Keglevich István gróf ur ő méltósága ugyanis azt mondta, hogy a kérdés az, hogy kedvezőbb helyzetben lesznek-e ezentúl a mezőgazdasági szeszgyárak a nagy gyárakkal szemben, mint voltak eddig. Kétségtelen, hogy e kérdésen túltenni magunkat nem igen lehet és hogy a kis ipar a nagyiparral mindig nehezen fog versenyezni, mert a technika mai fejlettségénél fogva a gyáripar előnyben van a kisiparral szemben, mert alaposabban és jobb szerkezetű gépekkel dolgoznak s a tőkebeszerzés részökre könnyebb. Azonban a verseny á nagy- és kisipar közt nemcsak a szesztermelés terén nyilvánul, hanem minden más iparágnál észlelhető. A kisipart tehát a nagyiparral egészen egyenlő erejűvé tenni s a versenyképességet egyenlő fokra emelni nem lehet. Hogy a gazdasápi kis szeszgyárak előnyösebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig: ez előttem kétségtelen. Eddig ugy a nagy, mint a kis szeszgyárak az átalányozási rendszer mellett dolgoztak, s a nagy gyárak ennek előnyeit sokkal jobban kiaknázhatták, mint a kisebbek. Ezentúl a nagy gyárak a kötelező terményadó mellett fognak dolgozni s a mezőgazdasági szeszgyárakra az átalányozási rendszert fogják alkalmazhatni, a melynél az anyagra is figyelem fordítható, a melyből a szesz termeltetik. így tehát jobb helyzetben lesznek a mezőgazdasági szeszgyárak, mint voltak eddig. Ehhez járul még az is, hogy a gazdasági szeszgyáraknak 10—20 és 25 százaléknyi adókedvezmény nyujíatik, mi által helyzetűk ismét jobb lesz. Kétségtelen, méltóságos főrendek, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak jóléte és felvirágoztatása Magyarországon igen fontos érdek, de csakis ezt egyoldalúlag figyelembe venni nem lehetett, mert a mint gr. Zichy Nándor ő méltósága igen helyesen jegyezte meg, a nagy gyárak fennállása Magyarországnak kiváló érdeke közgazdasági szempontból, mivel tudjuk a statistikai adatokból, hogy Magyar! országból mennyi szesz vitetik ki; hogy ebből