Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-111
CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. $65 szentesítés után.e Az óta lefolyt tiz hónap. Ha fentartatik az eredeti terminus, annak következménye az lesz, hogy ig.-n sok gyár nem lesz képes ezen talán 4—5, de talán 3 hónapi rövid idő alatt készülékeit, gépeit felállítani, és ez által nagy hátrányt szenved, vagy egyátalában meg sem kezdheti a campagnet, a mi által ismét az állam károsodnék, mert kisebb lenne a bevétel. Én tehát föltétlenül szükségesnek tartanám, hogy'az eredeti számítás és nézet alapján most is hat havi terminus contempláltassék, és ha biztos a kilátás, hogy a törvény rövid idő alatt szentesítés alá fog kerülni, ez esetre kérem, hogy november 1-ét méltóztassanak határidőül kitűzni. Az utóbb érintett kérdésre nézve legjobban lesz maga a kormány értesülve, hogy mikorra lehet ezt remélni; l;a ez nem biztos, akkor egyszerűen moodassék ki, hogy a törvény 6 hónappal a szentesítés után léptette tik életbe. Ez által a termelők azon helyzetbe jutnak, hogy kellő időben, túlságos áldozatok nélkül elkészülhetnek a eampagne megkezdéséhez. Ezen megjegyzéseim után, minthogy ismétlem, határozott haladást látok a törvényjavaslatban, a mennyiben az a ter/nényadóhoz nagy mértékben közeledik, habár nem teljesen alkalmazza is, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Zichy Nándor gróf: Nem szólanék e törvényjavaslathoz, ha a fogyasztási adóknak nagy fontosságát nem hangsúlyoztam volna minden alkalommal s ha ezt különösen a mai viszonyok közt nem tartanám különösen kiemelendőnek. Csakis ezáltal nyer a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat magasabb nemzetgazdasági jelentőséget, mivel különben csakis a szakszerű megítélés tárgyát képezhetné s annak értéke a financiális és a helyi gazdasági előnyök biztosításában lenne felismerhető. Méltóztassanak tehát az általam elmondandókat minden politikai színezettől menteknek tekinteni, mert az első és átalános szempont ez alkalommal ugy sem volna behatólag tárgyalható. Egyébiránt a törvénynek mostani változtatásait nem tekinteni oly nagy horderejűeknek, mint a minőknek különben tarthatók lennének. Á szeszadótörvény megalkotása mindenkor FŐRENDI NAPLú. 1881—-84. II KÖTET. nehéz s az erre vonatkozó különböző nézetek mindenkor apodicticus igazságokként hozattak fel. Az átalányozási rendszer üdvössége ép annyira hirdettetett, mint most a terményadóé. Valóságosan egészséges alapokra ezen adót fektetni csaknem lehetetlen, mert ez az ipar az adórendszerek következtében mesterkélt életet él, a melynek továbbfejlesztése szintén csak relatív értékű törvények által érhető el. Maga öak a szeszadónak befolyását arra nézve megállapítani, hogy mennyire fejlődött s mennyire hanyatlott a szesztermelés s hogy mennyire terjeszkedett a gyáripar a mezőgazdaságnak az árak képződése által előirt iránya és a gazdasági fejlődésnek különböző fokai, valamint a külkereskedés és a kivitel eshetőségei bírnak jelentékeny befolyással. E szempontot csakis azzal szemben akarom ez alkalommal hangsúlyozni, a mi arra nézve mondatott, hogy az előbbi rendszernek tulajdonítandó nagyban és egészben a mezőgazdasági szeszfözés hanyatlása az utóbbi időkben. A mostani adórendszer mellett sem az adó jövedelme, sem pedig a szesztermelés nem fejlődött oly mértékben, a minőben az kívánatos lett volna. Átalában Magyarországon a gyári szesztermelést, mint nem gazdaságit canonisálni nem lehet, mert ez a mezőgazdasági termények értékesítése, a marhahizlalás folytán a mezőgazdaságra üdvös hatást gyakorol. Hiszen nem kell Budapestről messze menni, hogy a nagy iparnak a mezőgazdasággal való összefüggését észlelhessük. A dolog előttem mindenkor ugy állott, hogy nálunk a nagy gyári szesztermelés az egységes vámterület folytán előnyben van, bármennyire igyekszünk is előmozdítani a kisebb és főleg gumós növényekből való szesztermelést, mert a talaj, az égalj és az a viszony, hogy a kevésbbé értékes földön vezetett gazdaság kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a fejlettebb gazdaság, — ezt előmozdítja. Ezért én hazai gazdasági érdekünket, valahányszor e kérdésben felszólaltam, mindig a nagy szeszfőzés előmozdításában ismertem fel, mely conjuncturalis ipar módjára felhasználja a kivitel és a termelés kedvező körülményeit és nagy értéket képes nemzetgazdaságunknak előteremteni. 34