Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-111

CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. $65 szentesítés után.e Az óta lefolyt tiz hónap. Ha fentartatik az eredeti terminus, annak kö­vetkezménye az lesz, hogy ig.-n sok gyár nem lesz képes ezen talán 4—5, de talán 3 hónapi rövid idő alatt készülékeit, gépeit felállítani, és ez által nagy hátrányt szenved, vagy egy­átalában meg sem kezdheti a campagnet, a mi által ismét az állam károsodnék, mert kisebb lenne a bevétel. Én tehát föltétlenül szüksé­gesnek tartanám, hogy'az eredeti számítás és nézet alapján most is hat havi terminus con­templáltassék, és ha biztos a kilátás, hogy a törvény rövid idő alatt szentesítés alá fog ke­rülni, ez esetre kérem, hogy november 1-ét méltóztassanak határidőül kitűzni. Az utóbb érintett kérdésre nézve legjobban lesz maga a kormány értesülve, hogy mikorra lehet ezt re­mélni; l;a ez nem biztos, akkor egyszerűen moodassék ki, hogy a törvény 6 hónappal a szentesítés után léptette tik életbe. Ez által a termelők azon helyzetbe jutnak, hogy kellő időben, túlságos áldozatok nélkül elkészülhet­nek a eampagne megkezdéséhez. Ezen megjegyzéseim után, minthogy ismét­lem, határozott haladást látok a törvényjavas­latban, a mennyiben az a ter/nényadóhoz nagy mértékben közeledik, habár nem teljesen alkal­mazza is, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Zichy Nándor gróf: Nem szólanék e törvényjavaslathoz, ha a fogyasztási adóknak nagy fontosságát nem hangsúlyoztam volna minden alkalommal s ha ezt különösen a mai viszonyok közt nem tartanám különösen ki­emelendőnek. Csakis ezáltal nyer a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat magasabb nemzet­gazdasági jelentőséget, mivel különben csakis a szakszerű megítélés tárgyát képezhetné s annak értéke a financiális és a helyi gazda­sági előnyök biztosításában lenne felismerhető. Méltóztassanak tehát az általam elmondandókat minden politikai színezettől menteknek tekin­teni, mert az első és átalános szempont ez alkalommal ugy sem volna behatólag tárgyalható. Egyébiránt a törvénynek mostani változ­tatásait nem tekinteni oly nagy horderejűeknek, mint a minőknek különben tarthatók lennének. Á szeszadótörvény megalkotása mindenkor FŐRENDI NAPLú. 1881—-84. II KÖTET. nehéz s az erre vonatkozó különböző nézetek mindenkor apodicticus igazságokként hozattak fel. Az átalányozási rendszer üdvössége ép annyira hirdettetett, mint most a terményadóé. Valóságosan egészséges alapokra ezen adót fektetni csaknem lehetetlen, mert ez az ipar az adórendszerek következtében mesterkélt életet él, a melynek továbbfejlesztése szintén csak relatív értékű törvények által érhető el. Maga öak a szeszadónak befolyását arra nézve meg­állapítani, hogy mennyire fejlődött s mennyire hanyatlott a szesztermelés s hogy mennyire terjeszkedett a gyáripar a mezőgazdaságnak az árak képződése által előirt iránya és a gazda­sági fejlődésnek különböző fokai, valamint a külkereskedés és a kivitel eshetőségei bírnak jelentékeny befolyással. E szempontot csakis azzal szemben aka­rom ez alkalommal hangsúlyozni, a mi arra nézve mondatott, hogy az előbbi rendszernek tulajdonítandó nagyban és egészben a mező­gazdasági szeszfözés hanyatlása az utóbbi idők­ben. A mostani adórendszer mellett sem az adó jövedelme, sem pedig a szesztermelés nem fejlődött oly mértékben, a minőben az kívána­tos lett volna. Átalában Magyarországon a gyári szesztermelést, mint nem gazdaságit ca­nonisálni nem lehet, mert ez a mezőgazdasági termények értékesítése, a marhahizlalás folytán a mezőgazdaságra üdvös hatást gyakorol. Hiszen nem kell Budapestről messze menni, hogy a nagy iparnak a mezőgazdasággal való összefüggését észlelhessük. A dolog előttem mindenkor ugy állott, hogy nálunk a nagy gyári szesztermelés az egységes vámterület folytán előnyben van, bármennyire igyekszünk is előmozdítani a kisebb és főleg gumós növé­nyekből való szesztermelést, mert a talaj, az égalj és az a viszony, hogy a kevésbbé értékes földön vezetett gazdaság kedvezőtlenebb hely­zetben van, mint a fejlettebb gazdaság, — ezt előmozdítja. Ezért én hazai gazdasági érde­künket, valahányszor e kérdésben felszólaltam, mindig a nagy szeszfőzés előmozdításában is­mertem fel, mely conjuncturalis ipar módjára felhasználja a kivitel és a termelés kedvező körülményeit és nagy értéket képes nemzet­gazdaságunknak előteremteni. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom