Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-108
542 CVITI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Én azt hiszem, hogy a közjogi bizottság nem azért emiitette ezt jelentésében, hogy a főrendiház erre nézve ily értelemben határozatot hozzon, hanem csak kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy ezen incidensből is látszik, milyen kívánatos a főrendiház rendezése (Helyeilés.) és nem hiszem, hogy azzal valami rossza- ; lásra okot adott volna. (Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Engem a bizottság indokolása semmiféle megjegyzésre nem indított volna, de midőn a nagyméltóságú elnök ur azt méltóztatott mondani, hogy erre nézve határozatot nem hozunk, hanem amaz indoknak hallgatag elfogadása a főrendiház részéről annak helyeslését tartalmazza, s igy ezen indokot némileg kiemelte azon indokok sorából, melyek mint alaposak, helyesek, de nem egy kiemelkedő pontját képezik ezen ügynek, melyről határoznunk kell. Itt most csak a verificatio kérdéséről van szó és álláspontunk némileg más színezetben tüntettetett volna fel, ha nem teszem azon szerény megjegyzést, a melyre nézve különben teljes készséggel elismerem, hogy a többi indokok mellett az erdélyi jogosultaknak kérdése is olyan, mely a rendezést sürgősen követeli, de a mely magában véve a főrendiház szervezésének nagy fontosságú és politikai horderejű kérdésével szemben mégis mellékes, egyes jogokat ugyan érintő és mint jogi kérdés igen fontos, de politikailag a másikkal egy színvonalon állónak nem mondható. Elnök: Ugylátom, a méltóságos főrendek nem tartják szükségesnek, hogy a közjogi bizottság jelentésének végén foglalt figyelmeztetés tekintetében külön határozat hozassék. (Helyeslé?.) A kérdés tehát csak az, hogy a fenforgó concret esetet illetőleg méltóztatnak-e elfogadni a közjogi s illetőleg az igazolási bizottság azon javaslatát, hogy Bálintitt József bárónak a kegyelmes királyi meghivő levél kiadassák ? (Elfogadjuk!) A bizottság jelentése elfogadtatik, Bálintitt József báró igazoltnak jelentetik ki és a belügyminister ur meg fog kerestetni, hogy részére a kegyelmes királyi meghívó levelet kieszközölni méltóztassék, Következik a naplóbiráló bizottság jelentése. Rudnyánszky József báró jegyző' (olvassa a naplóhitelesitő bizottság jelentését Jobbágy Miklós napló-ségédszerkesztb' kérvénye tárgyában). Elnök: A naplóhitelesitő bizottság a méltóságos főrendek egy előbbi határozatának megváltoztatását czélozza. Az előbbi határozat szerint a napló segédszerkesztője csak ivenkint kapta meg díjazását, melyre nézve 200 forint van a költségvetésben felvéve. Most azt javasolja a bizottság, hogy e díjazás utólagos évnegyedes részletekben adassék ki, minthogy a fedezet erre már megvan. Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) A bizottság javaslata tehát elfogadtatott. Napirenden van a főrendiház állandó hármas bizottságának jelentése a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról. Ezen folyók völgyeinek árrnentesitéséről, úgyszintén a vizszabábályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Nyáry Jenő báró jegyző (olvassa a jelentést). Kemény Gábor b., közmunka- és közlekedésügyi miuister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Már a bizottsági jelentésben utalva van arra, hogy ezen törvényjavaslat benyújtása az 1881: LII. törvényczikk által el van rendelve. Ezen rendelkezés következtében az erre vonatkozó tárgyalásokat már tisztelt hivatali elődöm megindította, érintkezésbe tette magát a tiszavölgyi központi bizottsággal, később meghallgattatott a tiszavölgyi központi gyűlés, meghallgattattak szakértők és ezen törvényjavaslat azon eszméknek lehető egyesítésével keletkezett, a melyek e tanácskozásokban felmerültek. E törvényjavaslat compromissumnak az eredménye és mint ilyen bir előnyökkel és bír hátrányokkal. Hogy elméletileg egészen tökéletes volna, a melyhez nem fér szó, melyből egy szót elhagyni nem lehetne, azt nem áliitom, de azt hiszem, hogy épen mivel minden irányú érdekeknek lehető tekintetbevételével készült a javaslat, az, ha nem is tökéletes eszményi mű, azért alkalmazásában, eredményében üdvös lesz. A törvényjavaslat alapul veszi azt, a mi jelenleg megvan, az nem semmisítendő meg, hanem fejlesztendő,
