Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-108

CV11Í. ORSZÁGOS ÜLÉS. 243 Jelenleg nem állunk a Tisza és mellékfolyói völgyeinek szabályozása kezdetén. Már hosszas éveken át ernyedetlen buzgalommal, 30—40 éven át eszközölt részben hasznos munkák igen nagy gonddal és költséggel készültek. Ezeket semmibe venni és tabuba rasát csinálván, — hogy ugy fejezzem ki magamat — egészen új kaptára ütni akarni az egész ügyet, azt hiszem, nem volna czélirányos és mindenesetre oly valami volna, a mi az államot igen nagy költségbe verné. A dolog menete eddig az volt, hogy egyes társulatok, a mint a szükség parancsolta, erszényökhöz, ügyességükhöz, leleményességökhöz képest kisebb-nagyobb munkálatokat vittek keresztül és ez által bizonyos eredményt el is értek, de az által, hogy magokat mentesítették, itt-ott szomszédjaiknak nagyobb kárt okoztak. Ennek következtében további intézkedésnek volt helye, melyek végtére szükségessé tették, hogy az egész Tiszavölgy mint egységes egész fogassák fel és az összes intézkedések ugy tétessenek, hogy az egyik méltányos igényeinek kielégítése áltai a másiknak méltánytalan teher ne okoztassék. Ez az, a mi ki van mondva mindjárt a törvényjavaslat elején, ez az, a mi a törvényjavaslat alapját képezi: hogy egyfelől a társulatok autonómiáját fentartja, másfelől a vízszabályozási kérdés műszaki rendezését egységes alapra fekteti. A törvényjavaslat három fejezetből áll. Az elsőben foglaltatnak azon intézkedések, melyek vonatkoznak a társulatok belszervezésére. közgyűléseire, igazgatósága, hivatalnokaira, hatáskörének megállapítására és hogy ezek minő viszonyban vannak egymással és a kormánynyal, mely határig terjed a kormány hatásköre, a netán szükséges munkák elrendelését illetőleg. A második vonatkozik egy olyan közegre, mely még törvény által megállapítva nem volt, bár tényleg fennállt és nem kis szolgálatokat tett, tudniillik a Tiszavölgy központi bizottságára és hatáskörének megállapítására. A harmadik rövid rész tulajdonkép kiegészítése azon intézkedéseknek, melyek az árvízvédelem kérdésére vonatkoztak. Ezen törvényjavaslatra, mely már a képviselőházban, különösen a bizottsági tárgyalásokban nem jelentéktelen módosításokon ment keresztül, bátorkodom a nagyméltóságú ház figyelmét egész röviden felhívni. Az eredeti törvényjavaslatból hiányzottak azon intézkedések, melyek már most a képviselőház szövegezése szerint el vannak fogadva és jelenleg a tárgyalás alapjául szolgálnak: az ártéri niveauk megállapítását és ezen ártéri niveauk hozzájárulási arányának megállapítását illetőleg. Megvallom, hogy ezen intézkedési határozottan helyeslem és a törvény javításának tartom. Tudtam előre, hogy ez helyesebb, mint azon másik alak, melyben bátor voltam ezt előterjeszteni. De nagyon könnyen tudom indokolni, hogy miért nem ezen az alakban terjesztettem elé. Nem tagadható, hogy a kormánynak, különösen a közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentékeny jog adatik akkor, midőn azon intézkedésen felül, melylyel kimondatik, hogy minden társulatban a legmagasabb árvizszinig fejlesztendő a niveau vagy azon további intézkedés vétetett fel, hogy a különböző vizmagassági vonalak megállapítása, mely szerint maga az ártér fejlesztetik, a kormányra bizassék. Jelentékeny intézkedésnek tartom azt is, hogy szintén a kormányra bizatik azon arányszám megállapitása, melyben a különböző vizmagassági területek egymás között a terhekben részesülni tartoznak. Én azt nem kívántam bele tenni, nehogy ugy lássák, mintha a kormány hatalmát szükségtelenül terjeszteni kívánnám; minthogy azonban ugy látszik, hogy az érdekeltek nagyobb megnyugvást nyernek benne, hozzájárultam; és mivel az erre vonatkozó adatok legtüzetesebben összeállíthatók és tárgyalhatók épen a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál, ezt gyakorlati intézkedésnek is tartom. Egy másik jelentékeny változtatás tétetett az eredeti javaslaton az által, hogy a maximalis megterheítetés criteriumai megállapiitattak. Hogy pedig ép oly őszintén nyilatkozzam erre nézve, mint az első módosítást illetőleg, ezt valami Q 1 * 31