Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-105

230 CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. szonyainkat, e jogot 50 évre kiterjesztette. Ez után megszűnik e jog és ez nagyon természetes, nem lehet az irő rendelkezési jogát, mint némelyek nevezik, szellemi tulajdonát ugyanazon vonalra helyezni a tulajdon más nemeivel. Az irő saját korának és a múltnak talaján áll, a múltnak vívmányai s a jelen közművelődési eszközök befolyása alatt képződik, és igy -valamint ő saját műveltségét legnagyobb részt azon nemzet közművelődési állapotainak köszöni, a melynek tagja,, ugy nagyon természetes, igazságos, hogy háláját az által rójja le ezen nemzet és az utókor iránt, hogy egy bizonyos idő múlva az, a mi az ő egyéni sajátja volt, ott közérdek szempontjából köztulajdonná válik. A mi a büntetéseket illeti, a törvény a pénzbüntetési rendszert fogadta el, részint azért, mert ezen vétségek többnyire nyereményvágyból eredvén, leghatályosabb megtorlásuk épen a vagyoni büntetésekben fekszik, de másrészt azért is, mert az irói és művészi jogok határai s azon választóvonalak, melyek az irói műveknek jogosult felhasználását a bitorlástól elkülönítik, egymáshoz néha oly közel állanak, hogy a szabadságvesztés alkalmazása, tekintve főkép az illetőknek műveltségi állapotát, túlszigorú lett volna. Legtöbbnyire a német törvény alapján készült ezen törvényjavaslat, nemcsak azért, mert a mi irodalmi és irói viszonyaink az ottaniakhoz mégis a legközelebb állanak, leganalogabbak, hanem azért is, mert a német törvényhozás csak a 70-es években, tehát az előbbi törvényhozások haladásának és tapasztalatainak felhasználásával készítette azt, gazdag tapasztalatokkal rendelkezvén annak alkotói nemcsak a német szövetség, hanem az egyes államok speciális intézkedéseiben, a melyek e tekintetben felhasználtattak. E törvény azonban szorítkozik a magyar állam területére és az állampolgárok jogainak védelmére akár belföldön akár a külföldön. A külföldi termékek védelme a nemzetközi szerződéseknek van fentartva, melyek kellő figyelemmel a mi irói és művészi viszonyainkra kötendők lesznek. Egyetlen egy szerződésünk van e tekintetben Franeziaországgal, -melynek rendelkezései e törvény által úgyszólván csak valódi életet fognak nyerni. Miután tehát ezen törvény átalánosan elismert szükséget pótolt, miután hazánk tudományos testületeinek kezdeményezése és közreműködésével készült, és felöleli az európai újabb törvényhozásokban elfogadott átalános elveket és intézkedéseket; végre miután egy lépést foglal magában a törvényhozásnak fontosabb ügyekben a szent korona egész területén való egységesítésére nézve, a mennyiben t. i. ez nemcsak Magyarországra és annak erdélyi részeire, hanem Horvát - Szlavonországokra is kiterjed: kérem, méltóztassanak azt úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki átalánosságban szólani? (Elfogadjuk!) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot álalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, és ennélfogva átmehetünk a részletekre. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Ipolyi Arnold, beszterczebányai püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Én ezen szakaszt a szerzőkre nézve erőszakosnak tartom. A szakasz azt mondja, hogy ha egy műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő. Bátor leszek egy rövid példát felhozni. Többen készítettek egy munkát; kettő közülök elavultnak találja azt és nem akarja többé kiadni, s akkor a harmadiknak joga van, hogy a kettő jobb belátása ellenében kiadhatja a művet és legfeljebb az következhetik belőle, hogy a törvényszék elébe mennek és ott némi kárpótlást adnak. Ezt oly erőszakolásnak tartom, mely semmikép sem javasolható és nem tartanám helyesnek, hogy igy kényszeríteni lehessen valamely mű szerzőit, hogy meghódoljanak egy harmadiknak. Bátor voltam ezt már a bizottságban is