Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-97

198 XGVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. dések félszeg elintézése, a milyenekre igen könnyű reámutatni, indított azon aggodalmaink nyilvánítására, hogy az általunk létesített alkotások kedvező eredményeket nem mutatnak. És e tekintetben igenis osztozom a kormánynak azon nézetében, hogy a melyek saját működése, saját tevékenysége körében alkottattak, azok a várakozásonak nem feleltek meg. Példákkal fogom illustrálni. A közigazgatást épen legutóbb emiitettem meg. A csendőrségi intézmény átalában helyesléssel fogadtatott, és ime, ez intézmény, mely kétségkívül az államnak nagy megterhéltetésével jár, meghozta-e azt a gyümölcsöt, a melyet tőle vártunk? (Felkiáltások halj elöl: Igen!) Legyen szabad ezen igenlő nyilatkozatokkal szemben hivatkoznom a kormány egyik legtekintélyesebb férfiának nyilatkozatára, a ki maga elismerte azt, hogy igenis van indok arra, hogy kétségbe vonassék, hogy a csendőrség működése csakugyan olyan üdvös volt-e, mint azt óhajtottuk. Nevezetesen gyakran előfordulnak esetek, hogy midőn épen a csendőrségi közegek működése igen erélyes volt, az a további folytatásában megakasztatott. Nem tudom, talán épen arról az oldalról hallottam, hogy igen gyakran megtörténik, hogy a csendőrök által elfogottak gyakran hamarább érnek vissza lakhelyökre, mint maguk az őket követő zsandárok. Midőn ezt hallottam és épen mert tekintélyes férfiutói hallottam, a ki a kormány minden eljárásában a legjobban beavatott, el kellett hinnem, határozottan állítom, hogy bár kétségkívül ez intézménynek létesítése igen kivonatos volt; de hogy az nem felel meg a várakozásnak, annak oka az, hogy nem volt kellőleg fejlesztve, hogy f

ejlesztésére nem fordíttatott a kellő gond. épen a büntető eljárás tekintetéből. Ugyanezt tapasztaljuk a közigazgatásnál mindenütt. Hiszen ennek költségeit megszaporítottuk, szép összeggel emeltük, és ime talán óriási haladás, javulás mutatható fel e tekintetben? Igenis haladás a költségeket illetőleg, de javulás tekintetében nem. (Helyeslések. Ugy van! jobbfelöl.) Vannak kivételek, nem tagadom; de e kivételek ott vannak, a hol a személyekben való garantia megvolt, és igy az ország bizo nyos egyes részeiben ha ug;\ an nem is javulás, de jobb helyzet uralkodik. De hogy ez átalában a rendszernek volna kifolyása, azt határozottan tagadom. Nem akarok ^személyeket megnevezni, mert a méltóságos főrendek ily tárgyalások alkalmával ezt nem is óhajtják, igenis, kétséget sem szenved, hogy vannak kivételek, de ezen kivételek nem a rendszerben, hanem a személyekben keresendők, a kik iránt tiszteletemet és elismerésemet a legkészségesebben nyilvánítom. (Helyeslés.) Felemlittetett, hogy a mi a hitelt illeti, arra nézve, a mit a kormány tehetett, azt megtette. Nem akarok erre bővebben kiterjeszkedni, de méltóztassanak elhinni, hogy a kisbirtokosok hitele, helyzetének javítása iránti teendők felett eltérők a nézetek. Hogy ez e kérdés tanulmányozást kivan, azt én is elismerem és hibáztatom, hogy e tekintetben eddig semmi sem történt. így például, hogy a kisbirtokosok a hitelt mily nehezen élvezhetik, ennek oka részben a telekkönyvek deplorabilis állapota, és épen a telekkönyvek javításában igen sokan találják correctivumát a jelen állapotnak. Kérdem, vájjon a kormány 9 hosszá év alatt nem talált alkalmat e hiányok megszüntetésére? Szükséges volt-e oly nagy meggondolás, hogy annak következtében ez eljárás mindez ideig elhaiasztassék 1 Felemlittetett még a tisztelt pénzügyminister ur részéről a vasúti politikának igen dicsőséges eredménye. Kétséget nem szenved, hogy e tekintetben a 9 évi kormányzat alatt sok történt. De hogy jól történt-e, ez ismét azon kérdés, melyre a főajtónálló ö nagyméltósága megfelelhet. Ő volt az, ki rámutatott, hogy Olaszországban miként jártak el e tekintetben, hogy óriási áldozatok nélkül nemcsak hasonló, de kedvezőbb eredményeket értek el. Ma azonban e kérdés nincs szőnyegen. De méltóztassanak elhinni, kérdés, hogy vájjon azon áldozatok és befektetések nem inkább kárára szolgáltak-e pénzügyi viszonyainknak, mint hasznára? Ezek azok, miket a tisztelt pénzügyminister felhozott, s melyeknek^eUenében szükségesnek véltem elmondani azokat, mik szerintem alaposan felhozhatók voltak. De minthogy már