Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-97

186 XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. de csak kívánom, hogy képes legyen ezen igé­retét teljesíteni. Ámde mindezen bajok, melyek már több oldalról felhozattak, a ministerelnök tervszerűen megállapított rendszerének kifolyása és eredményei. Mert ez által a főispánok és azok közegei által erkölcstelen és meg nem engedett eszközökkel a polgártársakat befolyá­solják — ebből keletkezik a nagyszerű többség, melylyel keresztül lehet vinni mindent. És miután a választást nem lehet szabadnak mon­dani, nem tagadható, hogy az egész ottani organismus nem az alkotmányosságnak felel meg, hanem, hogy annak helyes kifejezést adjunk, parlamentaris absolutismus. Miután pedig ő nagyméltőságának kegyelméből való­színűleg ezen állapotokat még továbbra is él­vezni van kilátásunk, én a parlamentaris rend­szert fentartani kívánom, a költségvetést ugyan az átalános tárgyalás alapjául elfogadom, de sajnálkozásomra, a bizalmat ettől a ministe­riumtól kénytelen vagyok megtagadni. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) Keglevich István gróf: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! Sajátságos hely­zetben találom magamat ma ezen költségvetéssel szemben, midőn azon nézetekben nem osztozván feltétlenül és nem helyeselvén feltétlenül az irányt sem, melyben a jelenlegi kormány vezeti politikájának több ressortját, mégis kész va­gyok ezen költségvetést megszavazni és midőn nem viseltetvén feltétlen bizalommal a kormány irány ában.még sem csatlakozhatom Zichy Nándor grőf által tegnap kijelentett bizalmatlansági nyilatkozatához. Sajátságos a helyzetem más­részt azért is, mert azon nap óta, mikor 23 esztendő előtt először vettem részt a főrendi­ház tanácskozásában, [azóta egyetlenegy esetet kivéve, mindig a kisebbséghez tartoztam, néha hárman, néha tizen, néha magam is a budget ellen szólottam és szavaztam és pedig ha el­fogadtam átalánosságban is, nem tettem azon érvelés alapján, melyet gyakran hallottam, hogy hiszen a budgetet meg kell szavazni, hiszen avval és itt ugy sem lehet megbuktatni a kor­mányt. Ha kilátás lett volna arra, hogy a főrendiházban a budget megtagadása által kor­mányválság előidézhető volna, akkor magam is elömozditottam volna e törekvést és esak azért szavaztam meg és fogadtam el a budgetet, mert épen erre a kilátás nem volt meg. De megszavazván a budgetet, rendszerint hozzá­tettem észrevételeimet egyik vagy másik irányban a nézetem szerint helytelenül követett eljárásra és hozzátettem, hogy ezen kormányhoz bizalmam nincsen. Azon okok, melyeknél fogva ezen hosszú évek sorát át ezen eljárást követtem és a kormány eljárását helytelennek, néha veszélyes­nek is tartottam, nagyjában öt pontban culmi­nálnak. Az első gravamen, visszatérek a legrégibbre — azon corruptio, melyet, kétséget nem szenved, talált a kormány, de melyet tűrt és néha fel is használt. A második volt azon nepotismus, melyet szintén talált a nemzetben, midőn át, vette ügyeink vezetését és a mely, fájdalom, inhaereál bizonyos fokig a parlamentarismus­nál is, de a melyet tényleg szítottak minden módon és minden eljárással. Egy harmadik gravamen az addigi kor­mányok irányában volt azon chauvinismus, melyet kivált az alkotmányos aera kezdetében nemcsak tűrt, hanem határozottan szított, azon irányban vezetője lévén a nemzeti gyengesé­geknek és hiúságnak mind az anyagi, mind a szellemi téren. Az anyagi téren azon véghe­tetlen fényűzéssel, melynek köszönhetjük a folytonos adóemelést, melynek csavarát érezzük azóta, a fényűzéssel véghez vitt építkezéseket és befektetéseket; a szellemi téren a folytonos öntömjénezés és minden más faj jogainak taga­dásában és elnyomásában. A negyedik gravamen, az előbbi kormányok irányában az volt, hogy mind a megyei, mind az országos administratio, mind a törvény­hozási szervezet ma is helytelen czélszerűtlen és reformálandó. Az ötödik gravamen végre az, hogy fisca­lis pénzügyi kormányzatot alapítottak meg az előbbi kormányok, nem pedig olyat, mely a mi földmíves országunkban egyedül és kizáró­lag helyes lett volna, tudniillik közgazdasági, gyümölcsöző befektetési politikát, a mely egyedül lett volna képes emelni a tiszta jöve­delmet azon mértékben, a mely szükséges, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom