Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-93

xcur. ORSZÁGOS ÜÍ.ÉS. 139 polgári házasságról volt szó, hanem megalkoltatott a kötelező polgári házasság, mert oly erős áramlat keletkezett ezen intézmény mellett, hogy igazán alkalmas azon kifejezés, hogy elemi erő követelte, oly erő kövei elte, hogy még egy Bismarck sem birt annak ellenállni. Ő maga mondta ki, hogy csak kényszerítve engedett, ő a kötelező polgári házasság intézményét akkor sem pártolta, hanem kényszerítve volt rá, mert oly nagy volt az egész országon átható mozgalom, hogy azt lehet mondani, az egész nemzet majdnem egyhangúlag követelte annak behozását. Hogy mi történt azóta Poroszországban, illetőleg Németországban — mert az 1876. törvény már német birodalmi törvény — azt nem akarom fejtegetni. Tudják, hogy a nép nagy része egyátalában elhamarkodott lépésnek tekinti most már a kötelező polgári házasság behozatalát és sajnálja nagyon, hogy 1860-ban az ellenállás következtében, melyet akkor a conservatismus a méltányos, igazságos középuttal szemben fejteit ki, a nemzetet ezen radicalis intézménybe sodorta. Meg fogják engedni méltóságos főrendek, hogy csak még néhány szőt jegyezzek meg ő exceilentiája Szécsen Antal grófnak gyönyörű eszmegazdag beszédjére, ^zt mondta ő excellen tiája, hogy még a polgári törvényhozás sem, ismeri el a házasságnak szerződéses jellegét; mert. nem engedi meg, hogy a felek közakarat- • tal felbontsák ezen frigyet. Először is megfogja engedni ö exceilentiája, hogy ha egyátalában nem tekintem átalános feltétlen eriteriumnak minden szerződétnél azt, hogy az a felek állal közakarattal felbontható legyen, mert vannak oly viszonyok, melyek nem csak magánérdekűek, hanem a melyekben a társadalmi, az államérdekek szóval a közérdek is szerepet játszik. De különben is ugy hiszem, hogy nincs jogász, a ki azt állítaná, hogy a házasság polgári szerződés, mert a házasság jogviszony, mely szerződés által jön létre. A házasságkötés igenis jogügylet, szerződés és ez egyálalában vita tárgyát nem képezi, erre nézve ő exceilentiája az igazságügyminister ur múltkor igen alapos, megczáfolhatatlan adatokat idézett. Azonkívül pedig azon érvből, hogy az egyházi hozzájárulás, a megáldás ezen frigyhez szükséges, ezen érvből, melyet senkisem lagad, melyet a kormányjavaslat indokai is elismernek, sőt, mely a javaslat kiindulási pontja, a következtetés szerintem csak az lehet, hogy épen azért, mivel lehetőleg fenn akarjuk tartani az egyházi áldást és az egyház közbenjárulását a házassági frigy megkötésénél, ép azért kell, hogy a kivételnek megalkotása által az elhamarkodástól meg legyünk óva. Azonkívül pedig megszavazom a javaslatot még más indoknál fogva is. Megszavazom azért, mivel annak megalkotása —• nem tárgyalása, mert egy két nap egy ily fontos kérdésnél sohsem lehet döntő — hanem megalkotása sürgőssé vált. Sürgőssé vált ép azon mozgalmaknál fogva, melyeket megérintettem. De hogy sürgőssé vált, bizonyítja ezenkívül a statiszlica is, mert mindinkább szaporodnak azon házasságkötések, melyeka szomszéd Ausztriában létesülnek és létesülnek in fraudem legis, a hazai magyar törvénynek kijátszása czéljából magyar állampolgárok részéről, a kik a hazában valláskülönbség miatt házasságot nem köthetnek. Végre pedig elfogadom a törvényjavaslatot még azért is, mert még eltekintve a törvényjavaslat belső helyességétől, azt tartom, hogy oly arányokat ölt az ez ellen indított mozgalom, hogy szinte túlhaladta az eredeti keretet, a minek következtében mindenkinek, a ki csak a legkisebb mértékben igényt tart arra, hogy a szabadelvűség eszméjének csak némiképen is híve legyen, ily irányú mozgalommal szemben kötelessége a törvényjavaslatot megszavazni. (Hosszan tartó élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Csáky Albin gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Az a körülmény, hogy a jelen törvényjavaslat másodízben fekszik a főrendiház előtt, egy tekintetben megkönnyíti, más tekintetben megnehezíti a vitát. Megkönnyíti a hozzászólást annyiban, a mennyiben már a múlt alkalommal hallót!, mély tudományú és gyakorlati felfogáson alapuló, nagy értékű és nagyérdekű beszédek következtében a tárgy teljesen megvilágítva lévén, most mindegyikünk abban a helyzetben van, hogy a maga nézetét a lehető legrövidebben, Iegszabatosabban előadhassa, hogy bizonyos félreértésektől magát előre is megóvhassa. Megnehezíti a hozzászólást az, mert mindazok után, a melyek már a tárgyra 18*